Tavaly ősszel először vetettek be kínaiak embereken robot fogorvost. A robot két implantátumot ültetett be nagyjából egy óra alatt. Ráadásul az implantátumokat 3D-s nyomtatással hozták létre. Az éles kísérlet sikerült, a páciens is túlélte a beavatkozást. Kínai kutatók egy valós problémára kerestek megoldást: az országban rendkívül nagy a fogorvoshiány. Ez önmagában nem nagy újdonság, már több mint 30 éve annak, hogy az első robotok által végzett műtéti beavatkozás megtörtént, igaz óriási asszisztenciával. De itt már a "tömegtermelés" a cél: helyettesíteni az emberi orvosokat, és gyorsítani a folyamaton. A dolognak a szépséghibája azonban épp az, hogy a robot felkészítésénél nagyon is szükség volt a fogorvosokra: ők határozták meg a beültetés legfontosabb paramétereit, melyeket aztán beprogramoztak a robotba – írta a Futurism oldal.
De már ez is komoly előrelépés, hiszen az orvos több robottal is dolgozhat, és a robot nem fárad el a tizedik műtét után sem.
Fogorvos az adatok bűvöletében
A Columbia Egyetem komplexen kezeli a kérdést, és felépítettek egy olyan futurisztikus orvosi rendelőt, amiben a közvetlen beavatkozást végző orvost kivéve már szinte minden átesett a sokat emlegetett digitális transzformáción. A kutatók úgy vélik, az általuk kitalált környezet gyorsabb és jobb, precízebb beavatkozásokat eredményez úgy, hogy közben a pácienseket sokkal kisebb stresszhatás éri.
A hatalmas, 1400 négyzetméteres rendelőben minden a jövőt idézi. Amit lehetett, digitalizáltak. A digitális folyamat a bejelentkezésnél kezdődik. Online portálon kell bejelentkezni. A páciens a rendelőbe lépéskor ez alapján kap egy RFID-s csuklópántot, ami a kezelés végéig pontosan azonosítja, illetve azon keresztül gyűjt fontos adatokat a klinika rendszere a kezelések menetéről. Így a tévedés kizárva, és nem kap két számmal nagyobb pótlást. A csuklópánt abban is segít, hogy a személyzet folyamatosan tudja követni, hol tart a kezelésben a páciens.
Amikor beleül a fogorvosi székbe, a rendszer rögzít minden fontos adatot, például hogy egy-egy kezelési mozzanatra mennyit kellett várakozni, ami segít például a folyamatok későbbi optimalizálásában. Még azt is lehet rögzíteni, hogy a páciens milyen ülőpozícióban érezte kényelmesen magát, és ha a következő kezelésre jön, már a szék optimális beállítása sem vesz el időt a konkrét kezeléstől.
A kezelést a székekre szerelt két kamera figyeli. Ez egyrészt a visszaellenőrzést, másrészt a művelet finomítását is segíti, mert összehasonlíthatóvá teszi különböző orvosok munkamódszerét, fogásait.
Egyes műszerek szintén kaptak RFID chipet, mert így pontosan lehet követni a használatukat, és tervezhetőbbé lehet tenni a karbantartást. Ellenőrizhető, hogy elvégezték-e a szükséges fertőtlenítéseket stb.
Ahogy a fent említett kínai példánál, itt is szerepet kap a 3D-s technológia. Egy speciális 3D-s marógép segítségével ugyanis helyben elkészülhet a páciens koronája, így nem kell heteket várni a fogpótlásra.
Vannak még ötletek
Ezek még csak az első lépések, de már vannak ötletek a koncepció továbbfejlesztésére is. Például felszerelnének székeket olyan rendszerrel, amely a pácines szívverésének és az oxigénszintjének mérésével folyamatosan jelezné a páciens stressz-szintjét. A mérést tovább szeretnék árnyalni azzal, hogy olyan arcfelismerő rendszerrel látnák el a székeket, melyek felismerik és jelzik, ha a páciensnek fájdalmai vannak.
És persze ott van az így összegyűjtött hatalmas adatmennyiség elemzésének lehetősége, ami a személyre szabott és hatékonyabb utókezelésben, de akár komplex, ütemezhető szájhigiéniás programok kidolgozásában is jól jöhet.
A NIS2-megfelelőség néhány technológiai aspektusa
A legtöbb vállalatnál a megfeleléshez fejleszteni kell a védelmi rendszerek kulcselemeit is.
CIO KUTATÁS
TECHNOLÓGIÁK ÉS/VAGY KOMPETENCIÁK?
Az Ön véleményére is számítunk a Corvinus Egyetem Adatelemzés és Informatika Intézetével közös kutatásunkban »
Kérjük, segítse munkánkat egy 10-15 perces kérdőív megválaszolásával!
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak