Tavaly ősszel először vetettek be kínaiak embereken robot fogorvost. A robot két implantátumot ültetett be nagyjából egy óra alatt. Ráadásul az implantátumokat 3D-s nyomtatással hozták létre. Az éles kísérlet sikerült, a páciens is túlélte a beavatkozást. Kínai kutatók egy valós problémára kerestek megoldást: az országban rendkívül nagy a fogorvoshiány. Ez önmagában nem nagy újdonság, már több mint 30 éve annak, hogy az első robotok által végzett műtéti beavatkozás megtörtént, igaz óriási asszisztenciával. De itt már a "tömegtermelés" a cél: helyettesíteni az emberi orvosokat, és gyorsítani a folyamaton. A dolognak a szépséghibája azonban épp az, hogy a robot felkészítésénél nagyon is szükség volt a fogorvosokra: ők határozták meg a beültetés legfontosabb paramétereit, melyeket aztán beprogramoztak a robotba – írta a Futurism oldal.

De már ez is komoly előrelépés, hiszen az orvos több robottal is dolgozhat, és a robot nem fárad el a tizedik műtét után sem.

Fogorvos az adatok bűvöletében

A Columbia Egyetem komplexen kezeli a kérdést, és felépítettek egy olyan futurisztikus orvosi rendelőt, amiben a közvetlen beavatkozást végző orvost kivéve már szinte minden átesett a sokat emlegetett digitális transzformáción. A kutatók úgy vélik, az általuk kitalált környezet gyorsabb és jobb, precízebb beavatkozásokat eredményez úgy, hogy közben a pácienseket sokkal kisebb stresszhatás éri.

A hatalmas, 1400 négyzetméteres rendelőben minden a jövőt idézi. Amit lehetett, digitalizáltak. A digitális folyamat a bejelentkezésnél kezdődik. Online portálon kell bejelentkezni. A páciens a rendelőbe lépéskor ez alapján kap egy RFID-s csuklópántot, ami a kezelés végéig pontosan azonosítja, illetve azon keresztül gyűjt fontos adatokat a klinika rendszere a kezelések menetéről. Így a tévedés kizárva, és nem kap két számmal nagyobb pótlást. A csuklópánt abban is segít, hogy a személyzet folyamatosan tudja követni, hol tart a kezelésben a páciens.

Amikor beleül a fogorvosi székbe, a rendszer rögzít minden fontos adatot, például hogy egy-egy kezelési mozzanatra mennyit kellett várakozni, ami segít például a folyamatok későbbi optimalizálásában. Még azt is lehet rögzíteni, hogy a páciens milyen ülőpozícióban érezte kényelmesen magát, és ha a következő kezelésre jön, már a szék optimális beállítása sem vesz el időt a konkrét kezeléstől.

A kezelést a székekre szerelt két kamera figyeli. Ez egyrészt a visszaellenőrzést, másrészt a művelet finomítását is segíti, mert összehasonlíthatóvá teszi különböző orvosok munkamódszerét, fogásait.

Egyes műszerek szintén kaptak RFID chipet, mert így pontosan lehet követni a használatukat, és tervezhetőbbé lehet tenni a karbantartást. Ellenőrizhető, hogy elvégezték-e a szükséges fertőtlenítéseket stb.

Ahogy a fent említett kínai példánál, itt is szerepet kap a 3D-s technológia. Egy speciális 3D-s marógép segítségével ugyanis helyben elkészülhet a páciens koronája, így nem kell heteket várni a fogpótlásra.

Vannak még ötletek

Ezek még csak az első lépések, de már vannak ötletek a koncepció továbbfejlesztésére is. Például felszerelnének székeket olyan rendszerrel, amely a pácines szívverésének és az oxigénszintjének mérésével folyamatosan jelezné a páciens stressz-szintjét. A mérést tovább szeretnék árnyalni azzal, hogy olyan arcfelismerő rendszerrel látnák el a székeket, melyek felismerik és jelzik, ha a páciensnek fájdalmai vannak.

És persze ott van az így összegyűjtött hatalmas adatmennyiség elemzésének lehetősége, ami a személyre szabott és hatékonyabb utókezelésben, de akár komplex, ütemezhető szájhigiéniás programok kidolgozásában is jól jöhet.