A Corvinus Egyetem Adatelemzés és Informatika Intézetével közös kutatásunk eredményeit elsőként a 2025-ös CIO Hungary konferencia közönsége ismerhette meg Dr. Fehér Péter egyetemi docens, a Corvinus nemzetközi kapcsolatokért felelős igazgatójának keynote előadásában. A Magyarországi Vezető Informatikusok Szövetségével együttműködve a BCE elsősorban azt vizsgálta, hogy milyen változások figyelhetők meg a szervezetek digitális hátterének biztosításáért felelős szerepköröknél, de az informatikai vezetőkhöz eljuttatott kérdőívben a korábbi évek gyakorlatának megfelelően rákérdezett az általános vállalati informatikai gyakorlatokra és a digitális átalakulási projektek jelenlegi helyzetére is.

Az irányítás visszaszerzése alcímmel közölt kutatás választ adott rá, hogy az adatalapú szemlélet és a mesterséges intelligencia berobbanása hogyan alakította az IT-szervezetek és -vezetők vállalaton belüli pozícióját, kezdve azok elnevezésével, ami a leggyakoribb CIO vagy IT igazgató elnevezések mellett tucatnyi más változatban jelzi az eltérő fókuszt az IT és az üzleti oldal kapcsolatában. Utóbbi olyan elvárásokat fogalmaz meg az informatika felé, amelyek kiszolgálása Dr. Fehér Péter prezentációja alapján "szupererőket" feltételez, az előadásból pedig kiderült, hogy az IT-vezetők karrierje során a reaktív, technikai jellegű tudás hogyan egészül ki az üzleti terület kiszolgálását segítő, aktív és proaktív képességekkel.
 

Az ábra kattintásra nagyítható!

Az informatika alapvető szerepe elsősorban az IT-szolgáltatások biztosítása a legalacsonyabb költségen és az üzleti hatékonyság növelése, a kutatás eredményei alapján pedig az informatikai vezetői pozíciók betöltéséhez szükséges kompetenciák között csak negyedik helyen jelentek meg az informatikai szakterületi ismeretek. Ezeket megelőzik az együttműködési és vezetői képességek vagy az eredményorientált gondolkodás is, és nem sokkal marad el tőlük a változásmenedzsment vagy a szervezetfejlesztés sem. A kutatás egyik fontos megállapítása ugyanakkor az volt, hogy az üzleti innovációban az IT kezdeményező és megvalósítási szerepe közötti szakadék az elmúlt másfél évtizedben nagyjából tartósnak mondható.

A hangsúly ebben a viszonylatban természetesen a megvalósításon van, miközben az üzleti területek és az IT közötti együttműködés sem javult érdemben. A válaszok alapján az üzleti területek képviselői évről évre kevésbé értik az informatika szerepét, és az informatika és üzleti területek között hatékony partnerkapcsolat is csak az előző évi felméréshez képest mutatott némi javulást, de látványosan elmarad példul a 2020-as szinttől. Mindezek mellett pozitívum, hogy az informatikai alapszolgáltatásokat a korábbiaknak megfelelő minőségben nyújtja az informatikai funkció: bár ennek értékelése az elmúlt években nem változott érdemben, a változatlanság ebben az esetben folyamatosan magas szintet jelent.
 

Az ábra kattintásra nagyítható!

A különféle cégméreteket (1-49 fő: 10 százalék, 50-249 fő: 16 százalék, 250-1499 fő: 40 százalékk, 1500+ fő: 34 százalék) és tulajdonosi háttereket (állami, önkormányzati: 41 százalék, belföldi: 36 százalék, külföldi: 22 százalék) átölelő felmérés mintájában a kisebb IT csapatok voltak jellemzők. Mint kiderült, az magyar IT-vezetők többségükben hosszabb távra rendezkednek be munkahelyükön, ami 42 százalékulnál 5 évnél is többet jelent, a válaszadók arányában pedig a szakemberek háromnegyede dolgozik havonta bruttó 1-3 millió forintért. Az európai összehasonlítás mellett a felmérés sorra vette azokat az elemeket, amelyek a CIO-k fizetésének emelkedését biztosítják az alapfizetés és a bónuszok tekintetében.

Magukat a szervezeteket tekintve a kutatás megállapította, hogy az informatikai költségvetések a nemzetközi trendnek megfelelően idehaza is inkább növekednek vagy stagnálnak, a költségvetés változására pedig leginkább a szabályozási és a megfelelési elvárások, az információbiztonsági kockázatok, illetve a magyar és nemzetközi gazdasági környezet változása van hatással, megelőzve magukat a konkrét technológiai változásokat. A növekedés azonban csalóka lehet: bár az új trendek azoknak az informatikai vezetőknek kedveznek, akik el tudták fogadtatni a menedzsmenttel az adatalapú technológiák üzleti hasznosítását, a költségek emelkedése valójában lenyeli a büdzsé növekedésének jelentős részét.
 

Az ábra kattintásra nagyítható!

Ide tartozik persze, hogy a vizsgált szervezetek legnagyobb részénél az informatikai stratégiát az üzleti stratégia kialakítása után határozzák meg, sőt a válaszadók 30 százaléka semmilyen kapcsolatot nem lát a kettő között. A létező IT-startégiák tartalmi elemzésében az informatikai folyamatok, az IT-architektúra, az alkalmazásportfolió és az infrastruktúra fejlesztése bír meghatározó szereppel. A kutatás ezen belül az alkalmazások és fejlesztésekhelyzetéről, illetve a generatív MI használatáról is érdekes statisztikát közöl a hazai vállalati informatikában, amit összeállításunk következő részében mutatunk be. Dr. Fehér Péter prezentációja a CIO Klub archívumában is elérhető, ingyenes szolgáltatásunkra itt lehet regisztrálni.