Jurij Milner orosz milliárdos 100 millió dolláros befektetésével indul útnak a Breakthrough Starshot nevű projekt, amely új távlatokat nyitna a kozmosz felfedezésében. A Stephen Hawking közreműködésével kedden bejelentett kezdeményezés apró robotok ezreit juttatná a hozzánk legközelebbi csillagrendszer, az Alfa Centauri közelébe, hogy a visszaküldött felvételek alapján a tudósok megállapíthassák, találhatók-e a környéken Föld-típusú, akár lakható bolygók.

A 4,3 fényévnyi távolságot átölelő Breakthrough Starshot éppen csak néhány dolgon bukhat el: hosszú időbe telik a megvalósítása, nagyon drága, és nem garantálható, hogy eredményes lesz. A terv megvalósításához még annak kezdeményezői szerint is komoly akadályokat kell legyőzni, nem csoda, hogy az kis robotok útnak indítását legkorábban húsz év múlva tartják reálisnak.

Lézert fognak a vitorlába

Az elképzelés olyan apró űrhajókra (nanojárművekre) épül, amelyek kamerákat és kommunkikációs eszközöket hordoznak, és amelyek a fénysebesség húsz százalékával tennék meg a hatalmas, több tízezer milliárd kilométeres távolságot. Ez több mint ezerszer gyorsabbnak számít a jelenleg megépíthető űrjárművek sebességénél, ami azt jelenti, hogy a nanojárművek két évtized múlva már el is érhetnék úticéljukat.

A "vitorlás okostelefon-processzorhoz" hasonlított – és annál nem is sokkal drágább – robotokat egy rakétával juttatnák a világűrbe, ahonnan egyenként lőnék tovább őket, méghozzá a Földről pontosan a vitorlákra irányított lézernyalábokkal, ami a fenti sebesség eléréséhez szükséges gyorsulást eredményezne. A húsz évig tartó utazást követően a begyűjtött adatok hazajuttatása már pillanatok kérdése lesz: a jelek mindössze négy év alatt visszaérkezhetnek a Földre.

Ennyire azért nem lesz egyszerű

A legfontosabb akadály mindjárt a finanszírozás: Milner 100 milliója mellé további 5-10 milliárd dollárra lesz szükség, méghozzá úgy, hogy a költségek a projektgazda szerint is simán elszabadulhatnak menet közben. Az állami szerepvállalást ráadásul minimum kétségessé teszi a kutatások spekulatív jellege, bár a felvázolt elképzelés ahhoz elég ígéretesnek tűnik, hogy valaki belevágjon a gyakorlati megvalósításába.
 

Ez itt a vitorla, középen a nanojárművel (forrás: Reuters)

Egy másik probléma, hogy a nanojárművek elképzelhetetlenül sok fizikai hatásnak lennének kitéve az utazás során, elég csak a csillagközi porra és más objektumokra gondolni – ezt elvileg a robotok számosságával kompenzálnák. A kis űrhajók gyorsítához használt lézertechnológia sem áll még rendelkezésre, bár ezt belátható időn belül megvalósíthatónak tartják; ennél nehezebb feladatnak látszik, hogy az egységeket le is kell majd lassítani, ha megközelítették az Alfa Centaurit.

Mindent a tudományért

A Breakthrough Starshot nem az első kutatási projekt, ami az orosz milliárdos nevéhez kapcsolódik: tavaly Milner ugyanekkora, 100 millió dolláros hozzájárulással – és mások mellett Stephen Hawking részvételével – indította el a Breakthrough Listen projektet, ami a földönkívüliek, pontosabban idegen létformák által kibocsátott (rádió)jelek kutatásáról szól.

Mielőtt úgy tűnne, Milner nem csak egy műkedvelő ufóhívő: végzett elméleti fizikus, aki maga is kutatóként dolgozott, később pedig a számítástechnikai szürkeimportban és a bankszakmában tett kitérő után technológiai befektetőként vált sikeressé a Digital Sky Technologies (DST) élén. Néhány évvel ezelőtt alapított Breakthrough Prize díja a jelenlegi legértékesebb tudományos elismerés, amely évente 3 millió dollárral jutalmazza a fizikai alapkutatások, az élettudományok és a matematika felfedezéseit.