Az Európai Bizottság 2016 szeptemberében tette közzé az Európai Elektronikus Hírközlési Kódexre (EEHK) vonatkozó javaslatát. A többkörös egyeztetést követően végül 2018 végén elfogadott új keretrendszert a tagállamoknak két év alatt kellett beépíteni a nemzeti szabáyozási környezetbe.
A kódex jelentős változásokat hoz az elektronikus hírközlési piacon, kitér a nemzeti hatóságok feladataira, szabályozza többek között a piacelemzést, a spektrumgazdálkodást, a végfelhasználói jogokat, az egyetemes szolgáltatási kötelezettségeket és a számozási kérdéseket. A kódex egyik célja, hogy elősegítse a nagyon nagy kapacitású hálózatok kiépítését és ezáltal növelje az összekapcsoltságot. További cél, hogy kiegyenlített feltételeket teremtsen a piaci szereplők közötti versenyben úgy, hogy a fogyasztók védelme se csorbuljon; és az is, hogy elősegítse az új technológiák, különösen az 5G elterjedését. A kódex újdonsága, hogy különbséget tesz a számfüggő és a számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatások között, azaz előírásokat fogalmaz meg az ún. OTT (over-the-top) szolgáltatók számára, amelyek eddig nem tartoztak a hírközlési szabályozás hatálya alá.
9+13 tétel
Magyarország tavaly júliusban – az elektronikus hírközlésről szóló törvény módosításával – az elsők között ültette át a saját jogrendjébe az EEHK-t. Ahhoz viszont, hogy mindez a gyakorlatban is működő rendszer legyen, szükség volt még a végrehajtást biztosító rendeleti szintű szabályok módosítására, illetve szükség szerint újak alkotására. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) ennek érdekében kilenc hatósági rendelet módosított, tizenhármat pedig újonnan hozott létre.
A múlt század relikviái
A kódexben teljesen átalakult az ún. egyetemes szolgáltatások rendszere: az eddigi szolgáltatáselemek (telefonvonal, országos tudakozó, telefonkönyv és telefonfülkék biztosítása) fenntartásának indokoltságát a tagállamoknak 2021. december 21-ig felül kell vizsgálniuk, és dönteniük kell azok fenntartásáról vagy visszavonásáról. Az egyetemes szabályozás fókuszpontjába az eddigi szolgáltatáselemek helyett a megfizethető árú szélessávú internetszolgáltatás került, amely szolgáltatás nyújtásának részletszabályairól rendelkezik az egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos részletes szabályokról szóló 19/2020. (XII. 18.) NMHH rendelet. A rendelet részletezi az egyetemes szélessávú internetszolgáltatás magyarországi rendelkezésre állásának és a megfizethetőségének vizsgálati szempontjait, az egyetemes szolgáltató kijelölésének szabályait, az egyetemes szolgáltatók kötelezettségeit, és a szolgáltatás nyújtásából esetlegesen eredő szolgáltatói pénzügyi teher megtérítésének feltételeit.
A kódex 2023-tól kötelezővé teszi az egyes tagállamok teljes földrajzi feltérképezését annak megállapítása érdekében, hogy az adott tagállam területén hol vannak olyan lefedetlen területek, amelyek esetében esetlegesen nem áll rendelkezésre legalább 100 Mbit/másodperc letöltési sebességre képes hírközlési hálózat. A nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok felmérésének részletes szabályairól szóló 9/2020. (XII. 10.) NMHH rendelet részletesen szabályozza a magyarországi földrajzi feltérképezéshez szükséges szolgáltatói adatszolgáltatás tartalmát, az adatszolgáltatás alapján az NMHH által lefolytatandó földrajzi felmérésre és az annak eredményeként az NMHH által összeállított ellátatlan területek jegyzékére vonatkozó szabályokat.
Adathelyreállítás pillanatok alatt
A vírus- és végpontvédelmet hatékonyan kiegészítő Zerto, a Hewlett Packard Enterprise Company platformfüggetlen, könnyen használható adatmentési és katasztrófaelhárítási megoldása.
CIO KUTATÁS
TECHNOLÓGIÁK ÉS/VAGY KOMPETENCIÁK?
Az Ön véleményére is számítunk a Corvinus Egyetem Adatelemzés és Informatika Intézetével közös kutatásunkban »
Kérjük, segítse munkánkat egy 10-15 perces kérdőív megválaszolásával!
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak