Jelenleg a 150 millió dollárhoz közelít az a pénzmennyiség, amelyet egy virtuális vállalat létrehozását és működtetését célzó projekttel sikerült eddig összekalapozni. Az ötletgazda szerint egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy a tíz nap múlva záruló kampány végül 200 millió felett áll meg.

Vállalati demokrácia

A vezetőség és alkalmazottak nélkül működő virtuális, mindössze számítógépes kódsorok formájában létező céget DAO-nak nevezték el, amely a Decentralized Autonomous Organization, azaz a decentralizált önműködő szervezet rövidítése. Ez nagyjából le is írja azt a működési struktúrát, amelyre nemigen volt példa a közgazdaságtan történetében.

A DAO-ba kizárólag egy, a Bitcoinhoz hasonló elven működő virtuális pénz, az Ether felhasználásával lehet bevásárolnia magát az érdeklődőknek. A befizetett mennyiség függvényében a támogatók úgynevezett DAO-zsetonokat kapnak, ami nagyjából a részvénytársaságok részvényeiként funkcionálnak. Nagy különbség azonban, hogy ezek a zsetonok közvetlen beleszólást engednek majd a vállalat mindennapi döntéseibe is.

A rendszer lényege, hogy a tagok bármilyen ötletet felterjeszthetnek a rendelkezésre álló erőforrások szerintük követendő felhasználására. Ezeket a lehetőségeket aztán szavazásra bocsátják, és azt valósítja meg a DAO, amely a legnagyobb támogatást kapja.

Az Ether "anyaplatfromja" az Etherum kifejezetten a partnerek közötti közvetlen megállapodások lebonyolítására lett kitalálva. A DAO ezt a hálózatot használja majd a tervek végrehajtásához szükséges beszállítók leszerződtetésére, illetve a különböző támogatások, befektetések célba juttatására. Az esetlegesen elkészülő termékek vagy szolgáltatások szintén Ether-alapon lesznek elszámolva.

Kockázatok és mellékhatások

A DAO koncepciója kétségtelenül izgalmas kísérletnek tekinthető. Azok után, hogy lassan megszokjuk az önműködő autók jelenlétét, könnyen elképzelhető, hogy ideje lesz megbarátkozni az önműködő, a közvetlen emberi vezetőséget teljesen kiiktató szervezetek létezésével is.

Ám mint minden úttörőnél, a DAO-nál is hemzsegnek az egyelőre tisztázatlan kérdések, a megoldandó problémák. Rögtön itt van a szavazati jogot biztosító zsetonok jogi besorolása. Minek minősülnek ezek: virtuális fizetőeszköznek, nyílvános részvénynek, esetleg vállalati részesedésnek egy társalapításban létrehozott cégben? Vagy például hogyan és ki fogja kezelni a DAO és a tagok, a partnerek, esetlegesen a későbbi ügyfelek között felmerülő vitákat?

Egy biztos, a DAO életútját mindenképpen érdemes lesz követni, mert ugyan még távolinak tűnik a Google-lel és Facebookkal versengő, algoritmus irányította üzleti vállalkozás képe, de elképzelhető, hogy hamarabb beköszönt ez az új világ, mint azt sokan gondolnánk.