Egy philadelphiai bíró, Thomas Rueter múlt pénteki ítélete szerint a Google-nek minden körülmények között eleget kell tennie az FBI-tól érkező házkutatási parancsok rá vonatkozó kitételeinek. Egy egyben azt is jelenti, hogy az amerikai keresővállalatnak akkor is ki kell adnia ügyfelei levelezésének adatait, ha azokat nem amerikai szervereken tárolják.

Rueter azzal indokolta döntését, hogy egy külföldi szerverről amerikai területen található kiszolgálóra átmozgatott levél nem minősül lefoglalásnak, még akkor sem, ha az azért történik, hogy a Szövetségi Nyomozóiroda ügynökei átvizsgálhassák. Mégpedig azért nem, olvasható az indoklásban, mert a mozgatás nem jelent "érdemi beavatkozást" a kért adatok tulajdonlásába, az továbbra is a postafiók tulajdonsáé, és teljes körüen használjhatja is.

A Google egyáltalán nem vette jó néven a döntést. Közleményük szerint a bíróság eltért a korábbi precedenstől, ezért azt tervezik, hogy fellebeznek az ítélettel szemben.

(Mégsem) precedensértékű ítélet?

A döntés pont ellentétes azzal a tavalyi ítélettel, melyben egy szövetségi fellebbviteli bíróság a Microsoft javára döntött. A hét hónappal ezelőtti ítélet szerint Redmond nem kényszeríthető az írországi szerverein tárolt adatok átadására, derült ki egy kábítószerrel történt visszaéléssel kapcsolatos ügy lezárásakor.

A tavaly júliusi döntést egyébként szinte egyöntetűen üdvözölték az IT- és médiacégek, magánszféra védelmével foglalkozó jogvédők, sőt, még az amerikai Kereskedelmi Kamara is. Január 24-én ugyanez a fellebbviteli bíróság döntött úgy, hogy nem kell korábbi döntését felülvizsgálnia. Négy, a döntéssel egyet nem értő bíró azonban nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva az Amerikai Legfelsőbb Bírósághoz és a Kongresszushoz fordult a döntés megváltoztatásának szándékával.

Tovább bonyolítja a kérdést, hogy a bírósági papírok szerint a Google-nél bevett gyakorlat az e-mailek darabokra osztása a hálózati teljesítmény javítása céljából. Ezek a darabok azonban nem feltétlenül egy szerveren kerülnek tárolásra, előfordulhat, hogy egy üzenet egy része amerikai, egy másik része európai kiszolgálókon pihen.

A vállalat egyébként évi szinten több mint 25 ezer adathozzáférési kérelmet kap amerikai hatóságoktól az általa tárolt adatok bűnügyek felderítésére vonatkozóan.

A kíváncsiság örök

Nem minden vállalat állt ellen a hatósági megkereséseknek olyan rigorózusan mint az Apple vagy a Google. Egy titkosnak minősített, 2013-ban napvilágot látott bírósági végzés például arról írt, miszerint a Verizonnak három hónapon keresztül minden hívásinformációt (a metaadatokat) át kell adnia a Nemzetbiztonsági Ügynökségnek (NSA – National Security Agency). Gyorsan kiderült, hogy gyakorlatilag nincs olyan szolgáltató, jelentősebb technológiai cég, melyet ne érintene a valamilyen módon az ügy – ráadásul hosszú évek óta, a terrorizmus elleni harcra hivatkozva.

Egy kiszivárgott prezentáció szerint 2007 óta egy sor jelentős technológiai vállalat csatlakozott önként a PRISM-programhoz, és hozzáférést adtak a náluk tárolt adatokhoz: a Microsoft volt az első, aztán felmerült többek között a Yahoo neve is. Utóbbi a szintén hírbe hozottakkal együtt cáfolta a vádakat, a minap azonban kiderült, hogy – finoman fogalmazva – nem mondtak igazat.

Az ügyfelekkel szembeni renomé helyreállítását is célozta minden bizonnyal az a szinte teljes egyetértés, amit a techcégek az egy évvel korábbi FBI iPhone-hackkel kapcsolatban tanúsítottak. Egy 14 halálos áldozattal járó terrortámadás egyik elkövetőjének iPhone-ját kívánták a nyomozók feltörni, és az azokon tárolt adatokhoz hozzájutni. Az Apple viszont határozottan visszautasította a kérés teljesítését, amihez egyrészt jelenleg nincs is meg az eszköze (bár írhatnának egy lebutított biztonsági beállításokkal működő speciális operációs rendszert), de ennél is lényegesebb ok az, hogy ez az eset veszélyes precedenst teremtene. Legalábbis így nyilatkozott több ízben Tim Cook, a cég vezetője.

Némi késlekedés és egy-két nagyon óvatosan megfogalmazott nyilatkozat után aztán özönlöttek a nagy technológiai cégek, hogy az Apple-t támogassák az FBI elleni vitájában. Alphabet (lánykori nevén Google), Amazon, Facebook, Microsoft és Twitter - "mindössze" ennyi cégnév merült fel alig pár nappal később az eset kipattanását követően azzal kapcsolatban, hogy honnan remélhet, a bíróság felé hivatalosan is megfogalmazott támogatást az FBI által szorongatott Apple.