Egy 19 század közepén élt angol közgazdász, bizonyos William Stanley Jevons A szénkérdés c. könyvében leír egy ökológiai-gazdasági paradoxont. Jevons szerint ha egy természeti erőforrást képesek leszünk hatékonyabb felhasználni, annak az erőforrásnak a használata növekszik (akit a téma érdekel, itt talál az elméletről egy rövid összefoglalót). Ha tehát hatékonyabbá tesszük a nyomtatást, nő a nyomatok száma, azaz összességében több papírt és festéket használunk.
Nagy a küzdelem irodatechnikai fronton
Egyelőre a Jevons-paradoxon – legalábbis részben – igaz erre a piacra. A felmérések jelentős része ugyanis legfeljebb részleges eredményeket mutat a vállalatok papírfelhasználásának csökkenését illetően. Az irodatechnikai cégeknek ugyanakkor elemi érdekük, hogy valamiféleképpen igazodjanak a digitális transzformáció buzzworddel jelzett fejlődési irányhoz.
A Konica Minolta közelmúltban szervezett Digital Office Tour című rendezvénye jól mutatta azt a kihívást, amivel az irodatechnikai piac szállítóinak meg kell küzdeniük. Egyrészt ma már minden a szolgáltatásról szól, tehát szolgáltatóvá kell válni, másrészt a digitalizációról, tehát a digitalizáció középpontjába kell helyezni az irodatechnikai eszközöket.
És hogy miért fontos a digitalizáció az irodatechnikai piacnak (is)? Ezt Vass Gábor, a Microsoft vállati üzletágának vezetője egy frappáns példával illusztrálta: ahhoz, hogy Bell telefonja 1 milliárd ember használja, 100 év kellett, a Facebook mindössze három év alatt szerzett ugyanennyi felhasználót. A vállalatok belső folyamati átalakulnak, a csapatmunka, az információmegosztás, a távmunka, a rugalmas munkaidő stb.
A Konica Minolta az ehhez szükséges adatigényt igyekszik meglovagolni, egyfajta automatizálási segítséget adni a belső folyamatokhoz, ahol a multifunkciós eszközök is ennek a folyamatnak az adatkiszolgáló központjaivá válnak.
A vállalat azonban más irányba is nyit képalkotási technológiák terén felhalmozott know-how-jára építve. Ezért is hívták meg a rendezvényre a Konica Minolta londoni Business Innovation Centerének (BIC) egyik vezető munkatársát, Milan Lakhanit. Világszerte öt ilyen központban folytat k+f tevékenységet a vállalat. A Londonban, San Franciscóban, Szingapúrban, Sanghajban és Tokióban található központok olyan technológiákat fejlesztenek, melyek néhány év múlva kerülhetnek piacra.
Arccal az ipar felé
A kutatások egy része szorosan kötődik a vállalat alaptevékenységhez: arra keresnek megoldást, hogy minél szervesebben lehessen integrálni a papíralapú és az elektronikus folyamatokat. Ez testesül meg az ún. SmartOffice koncepcióban, melynek központi eleme a dokumentum, pontosabban az abban található információ.
K+F tevékenységük azonban messze túlmutat ezen. A központok tevékenysége négy fő területet ölel fel: a digitális munkahelyek fejlesztését, az érzékelők és automatizáció területét, az egészségügyet és az üzleti technológiákat. Vannak például határterületek, mint a 3D nyomtatás vagy az ún. 3D bioprinting, Kutatják többek között a kiterjesztett valóság (Augmented Reality) ipari felhasználásának lehetőségeit, de digitális egészségügyi alkalmazások és üzleti analitikai technológiákon is dolgoznak.
Az egyik, már 2014-ben a prototípusig jutott újdonság a holografikus AR-szemüveg, melynek ipari környezetben történő használatát a tokiói központ teszteli. A Konica Minolta által fejlesztett HOE (Holographic Optical Element) rendszer egyébként kifejezetten az ipari és logisztikai igényekhez készült. A speciális szemüveg egy kijelző, amely a helyhez és tevékenységhez (pl. egy alkatrész cseréje igazodó információkat és a fizikai valóságot egységes képként jeleníti meg, emellett azonban hangkommunikációra is képes.
CIO kutatás
Merre tart a vállalati IT és annak irányítója?
Hiánypótló nagykép a hazai nagyvállalati informatikáról és az IT-vezetőkről: skillek, felelősségek, feladatkörök a múltban, a jelenben és a jövőben.
Töltse ki Ön is, hogy tisztábban lássa, hogyan építse vállalata IT-ját és saját karrierjét!
Az eredményeket május 8-án ismertetjük a 17. CIO Hungary konferencián.
Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?