Az európai uniós felhőszolgáltatók keményen küzdenek az amerikai versenytársaikkal. Hiába nőttek az adatok kezeléssel kapcsolatos aggályok az Amazon, a Google vagy a Microsoft szolgáltatásaival szemben, az ún. hyperscale szolgáltatók folyamatosan növelik piaci részesedésüket Európában. A digitális szuverenitásról szóló vita azonban ráirányítja a figyelmet az európai szolgáltatók előnyeire, nyilatkozta Michel Paulin, a francia OVHCloud vezérigazgatója (a fenti képen) a Handelsblattnak. Szerinte az árral egyenrangú szempont az ügyfelek számára a nyitottság, az átláthatóság és a megbízhatóság is: "Mi nem nyúlunk az ügyfelek adataihoz" – mondta az üzleti lapnak.

Az európai játékosok kisebb pályán játszanak, mint a hyperscale-ek: az OVHCloud, amely egyébként globális szolgáltatónak számít (Észak-Amerikában, Afrikában és Szingapúrban is jelen van) idén 900 millió euró árbevételre számít (kb. 890 millió dollár), amivel az európai szolgáltatók között piacvezető lenne. Összehasonlításképpen: a Statista adatai szerint a három vezető globális felhőszolgáltató legkisebbje, a Google 2022-ben 26,3 milliárd dollár bevételt termelt a GCP-vel.

De a piac óriási: a német gazdasági lap felidézi, hogy a Synergy Research szerint idén az első negyedévben 20 százalékkal nőttek az IaaS-ra (Infrastructure as a Service) fordított informatikai költések, és elérték a 63 milliárd dollárt. Ennek az összegnek a 65 százaléka az AWS-nél, a Microsoftnál és a Google-nél landolt. Az európai szolgáltatók persze belesimulnak a piackutatók "Egyéb szolgáltatók" rovatába. Mint korábban a Bitport is foglalkozott vele, a teljes európai felhőpiac háromnegyedét uralja a három nagy hyperscale.

A felhő csak valaki másnak a számítógépe

Paulin szerint mind a mai napig él a félelem a felhőt használó ügyfelekben az adatai biztonsága miatt, amit az iparág egy sokszor idézett bon mot-ja is mutat: a felhő nem más, mint valaki másnak a számítógépe. A félelmeket az új transzatlanti adatáramlásról szóló megállapodás sem csökkenti, legfeljebb a jogi bizonytalanságokat enyhíti.

A német digitális ipar szereplőit összefogó Bitkom felmérése szerint például a német vállalatok kétharmada fél, hogy illetéktelenek is hozzáférhetnek a felhőben tárolt adataikhoz. Ezért lényegesek például az olyan kezdeményezések, mint a francia és a német felhőbiztonsági szabványok egységesítése.

Fontos megkülönböztető jegye kell legyen az európaiaknak az is, hogy amerikai konkurenseikkel ellentétben semmilyen módon nem kötik magukhoz az ügyfeleiket, véli Paulin. Mint mondta, az OVHCloud el akarja kerülni az ilyen lock-in hatásokat: például olyan interfészeket biztosít, ami garantálja, hogy az ügyfelek könnyen átvihetik adataikat más szolgáltatókhoz.

Összességében szerinte arra lehet építeni, hogy a nagy szervezetek két, három, néha több felhőszolgáltatást is használnak. Az európai szolgáltatóknak ugyanis itt azokra a réspiacokra kell koncentrálni, ahol kiemelten fontos az adatok védelme (ezt az igényt az európaiak könnyebben kielégítik, már csak azért is, mert hazai pályán mozognak).

Összefogással kell platformszolgáltatásokat fejleszteni

De az, hogy az adatok egy EU-s szolgáltatónál nagyobb biztonságban vannak, önmagában nem elég ütős ajánlat, ismerte el Paulin, hiszen akkor nem az amerikai szolgáltatók uralnák az EU felhőpiacát. Szerinte az európaiaknak is ugyanolyan teljes felhős portfóliót kell kínálniuk, mint a nagy globális szolgáltatók. És ha ezt nem sikerül egyedül megvalósítani, akkor össze kell fogni. Az OVHCloud például teljes saját IaaS-portfólióval rendelkezik, de mintegy nyolcvan platformszolgáltatásának egy részét gazdaságossági okokból már partnerekkel közösen valósította meg.

Igazából ez az, amiben fel kellene nőniük az európaiaknak a globális piacvezetőkhöz, kommentálta a lapnak a Gartner egy elemzője az OVHCloud vezérének a véleményét.