A Szöulba tervezett robotikai múzeum (Robot Science Museum) tervezésére kiírt pályázatot egy török iroda nyerte meg egy rendhagyó elképzeléssel. A Melike Altinisik Architects nevű cég egy tojásra hasonlító formát talált ki, amelynek oldalaira a fent látható képen éppen robotkarok segítségével illesztik fel a megfelelő paneleket. Az építkezésnek azonban nem csak ez a szakasza lenne robotizálva: az iroda közleménye alapján nem csak a kivitelezésbe, de még a tervezésbe, az elemek gyártásába, sőt a működő létesítmény szolgáltatásainak üzemeltetésebe is robotokat vonnának be.

A megfogalmazás természetesen túlzásokat tartalmaz (például nem írnánk be a robotok bevonása mezőbe, amikor a tehetséges mérnökök számítógépen hozzák össze az új múzeum dizájnját), de a lényeg akkor is az, hogy az intézmény koncepciója már ezen a szinten is megjelenik. Az egyes elemek digitális tervezését követően elvileg robotok végzik majd az öntést, az összeszerelést, a hegesztést vagy a fényezést is, olyannyira, hogy az alapozásban például részt vesz egy ormótlan 3D nyomtató is, amely a betonpumpával akár centi vastag rétegekben is dolgozhat.

A robotok az építőiparban elsősorban időt spórolnak

Elmondható tehát, hogy az emberi munka szükségszerű bevonása mellett is sikeresen demonstrálhatják, miként lehetne teljes egészében számítógépek és robotok segítségével felhúzni egy ennyire komplex épületet. Ahogy a beszámolók kiemelik, a robotikai múzeum legelső kiállítása tulajdonképpen maga az építkezés lesz, hiszen a megfelelő feltételek mellett élőben is meg lehet majd tekinteni, ahogy a robotok és a drónok dolgoznak. A munka egyébként 2020-ban kezdődik, és a Seoul Metropolitan Museum új intézménye a tervek szerint 2022-ben nyitja meg kapuit a látogatók előtt.

A múzeum felépítése az egyik szöuli városnegyed rehabilitációjához kapcsolódik, fő célja pedig a közösség tájékozottságának növelése és érdeklődésének felkeltése a robotika iránt, amibe beletartozik a közoktatásban futó projektek támogatása is. Visszatérve az építkezésre, ilyen módszerrel már több esetben is kísérleteztek világszerte: az Archi-Union Architects nevű sanghaji iroda például száz nap alatt rántott fel egy teljes konferenciaközpontot a robotizált tervezési és kivitelezési megoldásokra támaszkodva, bizonyítva, hogy a technológiával mennyi időt lehet megspórolni.

Az MIT egyetemen egy másik csapat arra dolgozott ki egy megoldást, hogy kis méretű robotok egész seregével miként lehet villámgyorsan nagy teherbírású csőszerkezeteket felépíteni. Az apró szerkezetek tulajdonképpen maguk köré tekerik az üvegszálas fonalat, az így kapott önhordó kompozit csövek pedig hosszú ideig képesek voltak elviselni a szabadtéri viszonyokat. A különböző – szintén a robotikára támaszkodó – technológiákat amúgy egyre többfelé alkalmazzák moduláris lakóépületek felállítására is, eléképesztő rövid idő alatt szerkezetkészre építve azokat.