A magyar munkavállalók közel 40 százaléka sosem szokott munkahelyén kívül dolgozni, pedig szívesen tehetné. A Telenor felmérte a magyar helyzetet.

Az okoseszközök, a gyors mobilinternet és felhőszolgáltatások segítségével a szellemi munkakörökben dolgozók ma már szinte bárhonnan elláthatják munkájukat. A magyar alkalmazottak többsége szívesen élne is a rugalmas munkavégzés lehetőségével, ám általában nincs módja erre – derült ki a Telenor online felméréséből.

A magyar munkavállalók 39,4 százaléka sosem szokott munkahelyén kívül dolgozni, pedig ha tehetné, többségük (54 százalék) szívesen dolgozna otthonából vagy más, irodán kívüli helyszínről, rugalmas beosztásban. A Telenor a rugalmas munkavégzést népszerűsítő Dolgozz Otthonról Nap kezdeményezése kapcsán, 2300 fő részvételével végzett online kutatásában mérte fel a magyar munkavállalók véleményét a rugalmas munkakultúráról.

Dolgozz Otthonról Nap

A Telenor és a Microsoft 2012 óta szervezi a Dolgozz Otthonról Napot Magyarországon. Eddig több száz szervezet és cég, valamint több ezer munkavállaló csatlakozott a mára mozgalommá fejlődött kezdeményezéshez. A két szervező vállalat hazai szinten élen jár a rugalmas munkakultúra alkalmazásában, melyhez a mobiltechnológia és a távoli közös munkát segítő szoftverek is – ahogy a 2015-ös kutatás eredménye is rámutatott – kiemelten fontosak a munkavállalók számára. Az idei Dolgozz Otthonról Napon a két vállalat munkatársai és partnereik közös Hoffice-ban dolgoztak együtt.

A munkáltató által biztosított rugalmasság egyik előnye, hogy a dolgozók könnyebben szervezhetik magánéletüket. A felmérés szerint a dolgozók legnagyobb hányada (44,2 százalék) fizetett szabadnapjait áldozza fel azokra az esetekre, amikor személyes elfoglaltsága miatt nem tud bemenni a munkahelyére. A válaszadóknak csupán a 24 százaléka tudja rugalmasan megoldani az ilyen eseteket, azaz vagy otthonról dolgozni, vagy átcsoportosítani munkaidejét.

A briteknél törvény adta jog, és a magyarok is vágynak rá

Az Egyesült Királyságban már 2014-ben törvénybe iktatták, hogy minden munkavállalónak joga van a rugalmas munkavégzéshez, annak lehetőségét a munkáltatók nem tagadhatják meg. Szakértők becslései szerint a rugalmas munkarendnek köszönhetően javul az üzleti hatékonyság és a munkavállalói elégedettség is, ami tíz év alatt 475 millió font értékű hasznot jelent az ország gazdaságának.

A rugalmas munkavégzés lehetősége a magyar munkavállalók érdeklődését is felkeltette, a Telenor felmérése szerint csupán 7,8 százalékuk számára volt ismeretlen ez a lehetőség. A dolgozók legnagyobb része (40,9 százalék) számára a rugalmas munkavégzés már egy új munkahely kiválasztásánál is kiemelt szempont, döntő többségük (67,1 százalék) akár még egy 5 százalékos béremeléssel szemben is a rugalmas munkavégzést választaná munkahelyén.

Az internet és az okosmobil nélkülözhetetlen

Mi az, ami nélkülözhetetlen a rugalmas, esetenként otthonról történő munkavégzéshez? A legtöbb munkavállaló (88,2 százalék) szerint az internetkapcsolat és egy laptop (78 százalék), illetve megfelelő adatbiztonságot biztosító szoftverek (65,3 százalék), a hívásra alkalmas hagyományos vagy mobiltelefon (62,3 százalék), az okostelefon (58,8 százalék), valamint a mobilinternet (57,8 százalék).

Telenor: az otthoni munkavégzéshez szükséges eszközök | Create infographics

Ezzel szemben az olyan hagyományos irodai eszközöket, mint a telefax vagy a fénymásoló már csak nagyon kevesen igénylik munkájukhoz.

Szívesen dolgoznánk más otthonában

Az idei Dolgozz Otthonról Nap fókuszát egy svéd mintán alapuló kezdeményezés, a Hoffice adta. Az otthoni és a közösségi iroda előnyeit vegyítő koncepció lényege, hogy ismeretlen vagy laza kapcsolatban lévő emberek gyűlnek össze egymás lakásában, és töltenek együtt egy-egy munkanapot. A megszokott környezetből való kiszakadás, az akár más munkaterületen dolgozó emberek társasága inspirációt jelent a munkához.

A felmérés szerint ehhez hasonló módon a válaszolók 22,4 százaléka dolgozott már életében, legtöbbjük azonban most hallott róla először. Ugyanakkor 43,2 százalékuk jelezte, hogy bizonyos kollégáival szívesen dolgozna együtt Hoffice-ban, 18,8%-uk pedig a barátaival töltené szívesen munkaidejét.

Miért nem dolgozik otthonról a magyar?

Legtöbbjük (70,3 százalék) úgy véli, munkájának jellege nem teszi lehetővé. A válaszadók 14,1 százaléka esetében erről nincs szó, a munkahely mégsem támogatja ezt a lehetőséget. Meglepő, hogy az alkalmazottak egy része (7,8 százalék) sosem gondolt lehetőségként az irodán kívüli munkavégzésre, de csupán elhanyagolható részük nyilatkozott úgy, hogy nem vonzza az otthoni munkavégzés (1,7 százalék), vagy nem tetszett neki (1,2 százalék).

Telenor: ezért nem dolgozik otthonról a magyar munkavállaló | Create infographics

A nem kizárólag az irodában történő rugalmas munkavégzést az ENSZ is támogatja a munka-magánélet optimális egyensúlya érdekében. A világszervezet által hivatkozott tanulmány [1] szerint ugyanis azok, akik magánéletüket és a munkájukat egyformán fontosnak tartják, sikeresebben teljesítik céges feladataikat és kevésbé érzik stresszesnek mindennapjaikat, azokhoz képest, akik karrierjüket minden más elé helyezik.

[1] Leaders in a Global Economy (Families and Work Institute, Catalyst, and The Center for Work and Family- Boston College), 2008

Konzumer tech

A dohányzással egyenértékű kárt okoz a gyerekekben a közösségi média

A sokkolónak szánt kijelentést brit orvosok tették, miután alaposan megvizsgálták, milyen negatív hatásokkal jár, ha a fiatalok túltolják az Instát és a Tiktokot.
 
Hirdetés

Az adatkezelés újragondolása 2026-ban: hogyan oldja meg a Synology DS sorozat a valós üzleti kihívásokat

2026-ban a vállalkozások minden eddiginél több adatot generálnak és használnak. Az előrelátó vállalatok ezért újraértékelik a megközelítésüket: mi lenne, ha a tárolás, a biztonsági mentés és az együttműködés egyetlen rendszerben kezelhető lenne?

Önmagukban a sikeres pilotprojektek nem kövezik ki a hosszútávon is jól működő AIaaS- és RPAaaS-használat útját. A szemléletváltáson kívül akad még pár dolog, amit figyelembe kell venni.

a melléklet támogatója a ONE Solutions

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.