Bejelentette operációs rendszereinek szabadon vizsgálhatóságát az Apple a nyílt forrású közösség számára. Mindkét platformját a GitHubon keresztül tette elérhetővé, ezzel először váltak az Apple legfontosabb kódjai átláthatóvá.

Mindenki nyer?

A XNU kernel az Apple Public Source License 2.0 alatt jelent meg, ami nem jelenti a forrás teljesen nyílttá tételét. A döntéssel ugyanis nem az volt az Apple célja, hogy bárki a saját képére formálhassa az általa készített rendszereket, hanem az, hogy a platformja alá fejlesztő programozók számára betekintést nyújthasson. Így az elképzelés szerint jobban megérthetik, miként működik az infrastruktúra, ami miatt jobb alkalmazások készülhetnek.

Nem ez az első lépése a nyílt forrás irányába a Steve Jobs alapította cégnek, a Swift megnyitása mutatja az Apple elkötelezettségét. A MacOS és az iOS kvázi nyitottá tétele azonban sokkal nagyobb ajándék, amiből elsősorban a fejlesztők fognak profitálni, de áttételesen a felhasználók számára is előnyökkel jár majd a lépés.

A teljes lista tartalmazza a MacOS 10.x összes változatát, az OS X server 2-t és 3-at, fejlesztői eszközöket, az iOS és a szoftverfejlesztő eszköz (SDK) minden verzióját. Emellett a vállalat számos dokumentummal is megtámogatta a projektet, így viszonylag könnyen emészthető információkat kaphat az érdeklődő a Webkitről, a portolásról, az I/O kitről és így tovább. Itt megtekinthető, mi minden került nyilvánosságra az Apple kódjaiból.

Nyílt forrású gyökerek

Nem meglepő a lépés annak tükrében, hogy a MacOS (eredetileg Mac OS X) 2001-es megjelenésekor még nagy mértékben a NeXTSTEP-re alapult, arra az operációs rendszerre, melyet a NeXT fejlesztett. Ezt a céget is Jobs alapította (még 1985-ben), fő feladata pedig a nyílt forrású BSD-n alapuló rendszer létrehozása volt. Ez az oka annak, hogy a Mac mindmáig nagy mértékben támaszkodik az open source technológiákra.

Az iPhone 2007-es bejelentésekor Jobs maga mondta el, hogy az okostelefon gyakorlatilag a MacOS X módosított változatát futtatja. Ezt a platformot később iPhone OS-re, majd iOS-re nevezték át, de az örökség megmaradt. Igaz, hogy nem képes minden olyan feladatra, mint a MacOS – például nincsenek lebegő ablakok a mobil környezetben –, de ugyanazt a unixos alapokon nyugvó Darwin magot használják. Az Apple Watch és az Apple TV szintén az iOS valamelyik változatát futtatja.

Mindent a szemnek

Folyamatosan keresi annak módjait az Apple, hogy minél több fejlesztőt győzzön meg platformja használatáról. És habár korábban – a Microsofthoz hasonlóan – nagyon rigorózusan állt ki kódjának zártsága mellett, ez a trend – szintén a Microsofthoz hasonlóan – változni látszik. Ahogy Redmond pár éve közzétette .Net keretrendszerének forráskódját, majd egyre több open source projektbe szállt be, úgy az Apple is a nyitás taktikáját választotta.

Abban is megegyezik a két cég hozzáállása, hogy egyik sem tette még szabadon módosíthatóvá operációs rendszereinek forrását. Az Apple amolyan "mindent a szemnek" stratégiát követ, így moddolt iOS-re, olcsóbb "iPhone"-okra ne nagyon számítsunk a történtek után sem.