Le fog maradni Németország IT-ipara az innovációban, kongatta a vészharangot egy német startup, a Billwerk vezetője a hétvégén a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) online kiadásában. Bár a gyártóipar visszaesése látványosabb – a német autóipar zászlóshajói a múlt héten egymás után jelentették be, hogy az orosz-ukrán háború miatt több üzemükben leáll a termelés –, most az is kiderült, az IT-szektor is erősen függ az ukrán és fehérorosz IT-ipartól. Sőt, a stratupper szerint német versenyképesség egyik kulcsa épp az volt, hogy bérmunkában fejlesztettek Ukrajnában és Fehéroroszországban.

A holland Daxx, amely szoftverfejlesztési projektek Kelet-Európába történő kiszervezésével foglalkozik, 200 ezerre becsüli az ukrán fejlesztők számát. Kelet-Európában ennél nagyobb fejlesztői kapacitás csak Oroszországban van. De érdekes módon a német cégek Minszkben is jól érzik magukat. A FAZ-nak nyilatkozó startupper szerint Minszkben nagyon jó az informatikai ipar. Az oktatás elég jó, sőt bizonyos aspektusai jobbak, mint Németországban, miközben a munkaerő sokkal olcsóbb.

A különbség korábban brutális volt, egy 2005-ös felmérés szerint a fehéroroszországi és ukrajnai bérköltségek a németországiaknak mindössze 11 százalékát tették ki, idézi fel a lap. Ráadásul a kormányok adókedvezményekkel ösztönözték, hogy a nyugati szoftvercégek náluk dolgoztassanak. A fejlesztők pedig szerették a német cégeket, mert messze a helyi átlag fölött lehetett náluk keresni.

2020-ban néhányan már észbe kaptak

Ezt a kölcsönösen előnyös "nearshoring" bizniszt a 2020-as fehérorosz választások és az azt követő események (tüntetések, Alekszandr Lukasenka brutális fellépése az ellenzék ellen stb.) borította: sok fejlesztő elhagyta az országot. Sok német cég ezért a minszki telephelyét felszámolta vagy visszafejlesztette – a Billwerk is átköltözött Lengyelországba.

A Billwerk csak egy viszonylag kis startup, és még időben érzékelte a kockázatok emelkedését. De olyan globális cégek is jelentős fejlesztői kapacitást kötöttek le a mostani háború érintette három országban, mint a Mercedes, melyek viszont nehezebben mozdultak.

A vállalatok most elsősorban azzal vannak elfoglalva, hogyan mentsék ki az alkalmazottaikat, így az ottani projektek jellemzően le is álltak. A kimentés persze nem egyszerű – például a fejlesztők közül sokan 30 évnél fiatalabbak, azaz hadkötelesek –, egy német stratupszövetség, a Bitkom arról számolt be, hogy vannak cégek, melyek ukrán alkalmazottaik egy részét elengedték.