Kezd beérni a Dropbox. Ezt abból lehet sejteni, hogy a vezetői nyilatkozatok szerint immár nem a "céltalan" növekedés áll a fókuszban, hanem a hosszú távon fenntartható, profitot termelő üzleti működés. Mivel a cloudos fájltároló és -szinkronizáló szolgáltatás alapkiszerelésben ingyenes, így mindezt természetesen a vállalati szféra megnyerésével lehet elérni.
Sok a felhasználó, de kevés a fizető ügyfél
A cég még tavasszal jelentette be büszkén, hogy elérték az 500 milliós felhasználói tábort. Ez kétségtelenül tekintélyt parancsoló mennyiség, ám egyrészt nem tudni, ebből mennyi a szolgáltatást valóban aktívan használók száma, másrészt az elsöprő többség az ingyenes alapcsomagra regisztrált. Utóbbiak meg nem hoznak pénzt.
A Dropbox Google-től átcsábított jelenlegi ügyvezető igazgatója szerint a Szilícium-völgyben eddig nagyon erős volt a késztetés a növekedésre, ám Dennis Woodside úgy látja, a technológiai szektorban eljött a poszt-unikornis időszak. Most már inkább a fenntartható pálya a cél, ami jól jön, ha a kockázati befektetők szűkebben mérik a tőkét. A vállalat amúgy jó úton jár, hiszen most már cash flow pozitív a működésük, azaz a szokásos ügyvitel már nem igényel pótlólagos pénzbevonást.
Könnyített munkavégzés
A tisztán nyereséges működéshez azonban bővíteni kell a fizetős ügyfelek körét. Mivel ezt leginkább a vállalatok hajlandók kifizetni, ezért nem meglepő, hogy tegnap egy sor, kifejezetten az együttműködést, a közös munkát segítő fejlesztést jelentettek be. Ahogy Woodside fogalmazott: "eddig a fájlokat tartottuk szinkronban, most már a csoportokkal tesszük ugyanezt".
A szolgáltatás arzenálját erősítő változtatások között említhető az egyszerű szkennelési lehetőség mobiltelefonnal, a Microsoft Office állományok még egyszerűbb kezelése, illetőleg a képkezelés megreformálása. Fontos újítás a megosztási lehetőségek finomítása is. Eddig ugyanis meglehetősen nehézkes módon csak könyvtárakat lehetett más felhasználókkal megosztani, ám mostantól akár egyetlen fájlt is kijelölhetünk, amit megtekinthet az általunk megadott másik személy. A könyvtáraknál most már szintén lehet csak betekintési joggal továbbadni azok tartalmát.
Szintén a csapatban zajló munkavégzést teszi gördülékenyebbé, az állományok kijelölt részeinek kommentálása. A felhasználó akár szövegrészletet, akár egy PDF vagy kép bizonyos területét is megjelölheti, ezzel egyértelmüsítve, hogy pontosan mire vonatkozik a megjegyzése. A korábban törölt állományváltozatok kezelésén is javítottak: bekerült az előnézeti funkció, így nem szükséges visszaállítani a fájlt, ha kiderül, mégsem ezt a verziót kerestük.
Rosszul sikerült kaland
Úgy tűnik, most tényleg a lényegre, az üzleti értékteremtésre koncentrálnak a Dropboxnál, azonban ez nem volt mindig így. A cég korábban megpróbálkozott az otthoni ügyfelek még teljesebb kiszolgálásával, ám a kísérlet csúfos kudarcott vallott. Még 2013-ban vásárolta meg 100 millió dollárért a Mailbox nevű levelező alkalmazást, amit tavaly a fotók kezelésére megálmodott Carousel követett. A cél egyértelműen egy teljesebb végfelhasználói portfólió kialakítása volt, ám a terv annyira nem jött be, hogy tavaly decemberben kénytelenek voltak bejelenteni mindkét alkalmazás megszüntetését.
Szerencsére azért mindeközben a vállalati vonalon sem álltak le a fejlesztésekkel, és a fentiek mellett például valamikor idén érkezik az óriási adatmennyiségek kezelésére kitalált Project Infinity is. Az elsősorban nagyvállalatok számára érdekes megoldás segíthet még több ügyfelet szerezni ebben a nagyon fontos szegmensben. Az ügyvezető nyilatkozata alapján az utóbbi időben itt is komoly eredményt értek el, hiszen az ezer fióknál többet igénylő cégek mennyiségét több mint megduplázták az elmúlt egy év során. A bejelentés értékét némileg csökkenti, hogy Woodside nem árulta el, konkrétan mekkora ügyfélkörről van szó. Alacsony bázisról ugyanis nem akkor kunszt nagyot ugrani.
2026-ban a vállalkozások minden eddiginél több adatot generálnak és használnak. Az előrelátó vállalatok ezért újraértékelik a megközelítésüket: mi lenne, ha a tárolás, a biztonsági mentés és az együttműködés egyetlen rendszerben kezelhető lenne?
Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?