Tavasszal kvalitatív, mélyinterjús kutatással (PDF) vizsgálta a Digiméter, hogy milyen tényezők serkentik vagy gátolják a magyar kis- és középvállalkozások (kkv) digitalizációját. Az interjúkból kiderült, hogy a válaszadók szerint nincsenek csak serkentő vagy csak gátló tényezők. Jól jellemzi ezt a megfelelő munkaerő hiánya: egyfelől arra kényszerítheti a vállalatokat, hogy digitális megoldásokkal váltsák ki az emberi munkát, ám a szakemberhiány akár meg is akaszthatja a digitalizációs folyamatot, hiszen ahhoz többrétű tudással rendelkező szakemberek is kellenek. Ugyanez az ellenmondás igaz az üzleti, szabályozási és versenykörnyezetre, amely szintén húzhatja, de akár hátráltathatja is a digitalizációt.

Az interjúalanyok szerint hatékonyságnövelés az ember, a szervezet, a folyamatok és a technológia közötti együttműködés révén lehetséges. A spontán említések szerint a digitalizáció kulcsa a cégvezető, aki a céges folyamatokat digitalizálja a támogató szervezeti kultúra és a hasonlóan gondolkodó munkatársak segítségével. A cégvezető feladata, hogy költséghatékony módon digitalizálja az üzleti folyamatokat a vállalati szervezeti kultúra figyelembevételével, amiben az úgynevezett "killer applicationök", a piacról készen beszerezhető áttörő technológiai megoldások is segítik.

A problémák között az egyik legfontosabb, hogy a kkv-k digitalizációját jellemzően tőkehiányos környezetben kell végigvinni, ahol elvárás a gyors megtérülés. A megkérdezettek problémaként azonosították a nem jogtiszta szoftverkörnyezetet, az alacsony dokumentáltságot és a kevésbé szabályozott folyamatokat, valamint a transzparens digitalizáció ellen dolgozó szürkegazdaságot és a területhez értő szakemberek hiányát.

Többségük szerint a technológia alkalmazásának képessége fontosabb, mint maga a technológia, utóbbi ugyanis folyamatosan (és gyorsan) változik.

A digitalizációhoz a HR-t is meg kell erősíteni

Az interjúkból kirajzolódó kép szerint a cégvezetők felismerték, hogy a digitalizáció elsősorban nem a technológiai kérdés. Sokkal inkább szól a cégvezető nyitottságáról, a folyamatokról, a szervezetről, az emberekről, az ügyfelekről és a partnerekről. Emiatt minden digitalizációs folyamat komoly HR-feladat is egyben. Hiába elkötelezett egy cégvezető a digitalizáció iránt, ha a cégben dolgozókat nem sikerül megnyernie, érdemben bevonnia a transzformációba, ellenállásukon elbukhatnak a törekvései.

Emiatt a digitalizáció adott pontján sok cégvezetőnek kell nehéz szervezeti döntéseket hoznia: el kell döntenie ugyanis, hogy megválik-e a folyamatba bekapcsolódni képtelen (de más területen esetleg nélkülözhetetlen) munkavállalóktól, vagy hozzájuk igazítja a digitalizáció szintjét.

Ennek során leginkább azt kell szem előtt tartani (és ez nyomós érv is lehet az ellenállók meggyőzéséhez), hogy a digitalizáció nem cél, hanem eszköz, ami nem csak a cég hatékonyságát javítja, hanem a munkavégzést is jobbá teszi.

Az áttörésre még várni kell

A tavaszi kutatáshoz érdemes felidézni a Digiméter múlt év őszén végzett kvantitatív felmérésének eredményeit (PDF). Abból ugyanis az derült ki, hogy a magyar kkv-k digitális fejlettsége összességében nem változott jelentősen.

Voltak pozitív fejlemények. 2021-hez képest gyarapodott a webáruházzal rendelkező cégek száma, és egyre többen használnak telekonferenciás alkalmazást és kollaboratív chatszoftvert. Jelentősen nőtt azoknak a cégeknek az aránya, melyek vállalatirányítási rendszert, online értékesítési és marketingeszközöket vezettek be, vagy digitalizálták a pénzügyeiket (online banking, e-számla befogadása), amivel párhuzamosan csökkent a papíralapúság. De a legtöbben nem látták meg ezekben a fejlesztésekben az üzleti lehetőséget: még csökkent is azoknak a cégeknek az aránya, melyek adatokat gyűjtenek üzleti döntéseik megalapozásához.

Kevesebb figyelmet szentelnek a cégek az informatikai biztonságnak is. 2021-hez képest kevesebben mondták azt, hogy használnak VPN-t, vírusirtót, többszintű jogosultsági rendszert. A Digiméter tavaly ősszel itt csak egyetlen területen mért javulást: nőtt az automatikus biztonsági másolatokat készítők aránya.