Az évezred elején, szűk két évtizeddel ezelőtt az Európai Unióban sem volt ritka, hogy az egyes tagállamokon belül hatalmas különbségeket mértek az internet elérésében és a felhasználás gyakoriságában. Erre jó példa Spanyolország, ahol 2018-ban az emberek 86 százaléka csatlakozott minimum három havonta egyszer a világhálóra, 2000-ben azonban ugyanez az arány még csak 20 százalékos volt – derül ki az Eurostat múlt heti közleményéből.

Az uniós statisztikai információkat biztosító főigazgatóság adatai szerint a tavalyi ráta átlagosan már ugyanezen a szinten, 85 százalék körül volt, bár a legmagasabb és a legalacsonyabb értékek között így is nagy a különbség. A listát Dánia vezeti 98 százalékkal, amit nyugodtan beírhatunk teljes lefedettségnek, míg a sereghajtó Bulgáriában a fenti időtartományban mindössze a 16-74 éves lakosság 65 százaléka lépett fel az internetre.
 

forrás: ec.europa.eu/eurostat – 2018. január

Az európai országok rangsorában egyébként egy Unión kívüli állam, Izland az első 99 százalékkal. Magyarország egyelőre az EU-átlag alatti, 77 százalékos arányt hozott az előző évben, amivel még a közvetlen környezetében is csak Horvátországot vagy Romániát előzi meg. Ugyanakkor a régióban az EU-átlag fölött is csak az osztrákok és a csehek állnak, a nagyságrendet tekintve senki sem éri el a németek, Skandinávia vagy a Benelux államok szintjét.

A netes adás-vétel mindenhol megy

A statisztika a nethasználat leggyakoribb területeire is kitér. Az uniós átlagot tekintve a legtöbben elektronikus levelezésre (73 százalék) és áruk vagy szolgáltatások keresésére (70 százalék) használják a hálót, amitől elmarad a videomegosztók (57 százalék) és a közösségi oldalak (56 százalék) népszerűsége. Az online banki szolgáltatásokat is csak a felhasználók 54 százaléka veszi igénybe.

A szórás persze itt is óriási: a dánok a fenti kategóriák mindegyikében 80 százalék körüli vagy azt meghaladó arányokkal szerepelnek, míg Bulgáriában az online bankolás mindössze 7 százalékos. Érdekesség, hogy az átlagos uniós felhasználók ötöde nem csak vásárol, hanem el is ad dolgokat az interneten, és ebben a tekintetben a legaktívabb Hollandia is csak 35 százalékot hoz.
 

forrás: ec.europa.eu/eurostat – 2018. január

Az EU-s felhasználás egyébként minden tekintetben gyorsan erősödik, amit jól jellemez, hogy a rendszeresen netező uniós polgárok aránya a legutóbbi 10 évben 24 százalékponttal emelkedett – ez még úgy is soknak számít, hogy három havonta legalább egy csatlakozásról beszélünk, hiszen a brit, német vagy francia felhasználók 2008-as bázisa körülbelül olyan rátával szerepek az Eurostat statisztikájában, mint amekkora ma, 2018-ban a magyar, lengyel vagy szlovák netezők aránya.

Az Eurostat egy másik, az ipari vagy szolgáltató robotok alkalmazásáról szóló jelentéséről néhány nappal ezelőtt számoltunk be. Ebből kiderül, hogy a hazai vállalatok a robotizáció tekintetében jóval nagyobb elmaradásban vannak a 7 százalékos EU-átlaghoz képest a maguk 3 százalékával, amivel csak Ciprust sikerül megelőzni. Igaz, a statisztika a vállalatok, és nem a munkavállalók számára vetíti a robotok arányát, ami azonban csak a lista élén jelent komoly különbségeket.