Német chipgyártóval erősít az Intel az Internet of Things (IoT) piacon. A célpont a bajorországi központú Lantiq Semiconductor, amely 2009-ben jött létre az Infineon egyik részlegéből. Akkor a válság miatt az Infenion eladta a részleget egy rakás szabadalommal együtt a Golden Gate Capital magántőke-befektetési társaságnak. A Golden Gate Capital 250 millió eurót fizetett a részlegért, amely azóta önállóan dolgozik. Akkor egyébként a Deutsche Telekom is befektetett a cégbe a Goden Gate-en keresztül.
A Lantiq elsősorban internethez kapcsolódó eszközökbe tervez chipeket, de csak ún. fabless gyártó, azaz maga nem rendelkezik gyártókapacitással. A termékeit bérgyártásban állítja elő. A legnagyobb érték egyébként a cégben lévő szabadalmak sokasága, melyek mindegyike kapcsolódik valamilyen módon az IoT-hez.
A mintegy ezer főt foglalkoztató német cég réz, optikai és hibrid (réz-optikai) csatlakozásokhoz gyárt chipeket, de egy ideje mobil szélessávú és Wi-Fi eszközökkel is foglalkoznak. Legfőképpen az ún. system-on-a-chip (SoC) eszközei érdekesek, melyek kulcsszerepet kapnak az IoT-ban is.
Mint egy falat kenyér...
Kirk Skaugen, az Intel IoT-csoportját vezető alelnöke, a tranzakcióval kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy a Lantiq technológiái segítenek az Intelnek abban a törekvésében, hogy a hétköznapi eszközök legszélesebb körét kapcsolják be a hálózatokba.
Az Intelnek nagy szüksége van minden olyan technológiára – és a lehető leggyorsabban –, melyekkel visszakapaszkodhat a slágerterületeken a vezető pozícióba. A cég december 31-ével zárult pénzügyi negyedévének eredményei is megerősíthették a cégvezetést abban, hogy ez létfontosságú. Mert miközben az elemzői várakozásokat meghaladóan teljesített, a befektetők mégsem voltak lelkesek. A fanyalgás pedig legfőképpen arra vezethető vissza, hogy bár az IoT szegmensben volt némi növekedés – az előző év hasonló időszakához viszonyítva 10 százaléknyi a plusz –, a másik húzóágazatban, a mobil szegmensben viszont elégetett éves szinten mintegy 4,2 milliárd dollárt.
A Lantiq-tranzakció nagysága nem ismert. Az akvizíció teljes lezárásához a tervek szerint mintegy három hónap kell.
2026-ban a vállalkozások minden eddiginél több adatot generálnak és használnak. Az előrelátó vállalatok ezért újraértékelik a megközelítésüket: mi lenne, ha a tárolás, a biztonsági mentés és az együttműködés egyetlen rendszerben kezelhető lenne?
a melléklet támogatója a ONE Solutions
Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?