Miután 2019-ben már kénytelenek voltak visszavonni a felhasználókra és a jogvédőkre is frászt hozó szabályozástervezetet, most majdnem ugyanazt vinnék újra a törvényhozás elé.

Az Egyesült Királyság kormányzata 2019-ben már kudarcot vallott annak a "pornóblokkolásként" hivatkozott szabályozásnak a bevezetésében, amelynek értelmében a felnőtt tartalmakat kínáló webhelyeknek kötelezően ellenőrizniük kellett volna a látogatóik életkorát. A 2015 óta napirenden lévő tervezettel elvileg a gyerekeket és a fiatalkorúakat próbálták volna kizárni a szóban forgó oldalakról, de a széles körű tiltakozás hatására végül mégsem vezették be az új szabályokat.

A problémát elsősorban az jelentette, hogy nem sikerült megfelelően kidolgozni azokat a módszereket, amelyek révén az ellenőrzés a kívánt módon működhetett volna, másrészt a nagykorú felhasználók sem voltak oda érte, hogy pacsira rábízzák a pornóoldalak üzemeltetőire a személyazonosságukat igazoló érzékeny adatokat. Bő két évvel ezelőtt úgy tűnt, hogy a dologból ebben a formában semmi sem lesz, de a brit kormány a jelek szerint mégsem engedte el az ügyet.

Boris Johnson kabinetje kedden jelentette be, hogy az online biztonságról szóló törvénycsomag (Online Safety Bill) tervezetét kiegészíti a "pornóblokkolásról" szóló résszel, ez pedig lényegében a korábbi módon kötelezné rá a megfelelő oldalakat, hogy életkor-ellenőrző technológiákat használjanak. Ez vonatkozhat annak igazolására, hogy a felhasználók rendelkeznek saját hitelkártyával és elmúltak 18 évesek, de egy harmadik fél szolgáltatása is megerősíti életkorukat a hivatalos nyilvántartások alapján. A javaslat várhatóan március elején kerülhet majd az alsóház elé.

Nem csak az üzleti célú felnőtteskedésre vonatkozna

Ha az érintett szolgáltatók nem felelnek meg az új előírásoknak, akkor a brit hírközlési hatóság (Ofcom) éves forgalmuknak akár 10 százalékáig terjedő bírságot szabhatna ki rájuk, de joga lenne az egyes lapok vagy alkalmazások végleges betiltásához is. A jogszabály a kereskedelmi pornóoldalak mellett a "felhasználók által generált tartalmakat" megosztó webhelyekre is vonatkozna, az indoklás szerint a digitális gazdaságról szóló törvénynek az online ártalmakra vonatkozó szabályozási célkitűzéseihez igazodva.

A "pornóblokkolás" az eredeti tervek szerint 2018 áprilisában lépett volna hatályba, de a bevezetését kétszer is elhalasztották, mielőtt 2019 októberében végleg elkaszálták volna. A digitális jogokkal foglalkozó Open Rights Group vezetője a BBC-nek adott nyilatkozatában viszont elmondta, hogy az új verziója tulajdonképpen semmiben sem különbözik a régitől, és ugyanazokat a kérdéseket veti fel a magánélet védelmével és a szólásszabadsággal kapcsolatban.

Korábban a szabályozástervezetet illető legfontosabb kritika egyébként az volt, hogy a törvény óriási mennyiségű érzékeny felhasználói adatot hozna létre, amelyik értelemszerűen sebezhető lenne az informatikai támadásokkal szemben. A javaslat tudniillik semmilyen biztosítékot nem tartalmaz arra nézve, hogy a pornófogyasztókat bármi is megvédené a nyomon követéstől és profilalkotástól. Hogy ez mennyire valós probléma, az egy szintén 2019-es bortány is jól jelzi, amelynek nyomán a Google kénytelen volt módosításokat végrehajtani a Chrome böngészőben. Kiderült ugyanis, hogy a pornóoldalak nem csak követni tudták az inkognitó módban utazó felhasználókat, de egészen részletes profilokat raktak össze a szexuális preferenciáikról, a birtokukban lévő adatokat pedig áruba is bocsátották.

Közösség & HR

Sajnos egyes rendőrök is rákaptak a generatív algoritmusokra

A legutóbbi ügy Nagy-Britanniában bukott ki, ahol a feltételezések szerint egy rendőr mesterséges intelligencia segítségével gyártott hamis bizonyítékokat.
 
Önmagukban a sikeres pilotprojektek nem kövezik ki a hosszútávon is jól működő AIaaS- és RPAaaS-használat útját. A szemléletváltáson kívül akad még pár dolog, amit figyelembe kell venni.
Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.