Az Európai Bizottság hétfőn tette közzé 2019-es innovációs eredménylistáit (European Innovation Scoreboard, Regional Innovation Scoreboard), amelyek ezúttal is az uniós tagállamok, az egyes régiók és a teljes EU ilyen irányú készségeit osztályozza. A negyedik alkalommal elkészített éves besorlás összesen négy kategóriába rendezi az országokat. A vezető, erős, mérsékelt és szerény innovátorok közül a legelső csoportba ezúttal négy állam (Svédország, Finnország, Dánia és Hollandia) került, a második körbe nyolcan fértek be, míg a harmadikba tizennégy, a negyedikbe pedig két országot (Bulgáriát és Romániát) soroltak.

A tavalyi indexhez képest változást jelent, hogy az Egyesült Királyság és Luxemburg az elsőből a második kalapba esett vissza, Észtország pedig már a 12. helyen áll, első ízben bekerülve az erős innovátorok közé. Magyarország az uniós innovációs listán a 23. helyet foglalja el, valamivel több mint 69 pontot szerezve a maximálisan elérhető 150-ből. A jelentés legfontosabb megállapításai közé tartozik, hogy az uniós tagállamok átlagos teljesítménye 8,8 százalékkal javult a 2011-es eredményekhez képest, ami azt is jelenti, hogy a mezőny legnagyobb része, összesen 25 ország javított a nyolc évvel ezelőtti szintjéhez képest.

Jövünk felfelé, de nem elég gyorsan

A legnagyobb fejlődést összességében Észtország, Lettország, Litvánia, Görögország, Málta, az Egyesült Királyság és Hollandia mutatta ez első jelentést követő időszakban, míg a legnagyobb visszaesést Szlovénia és Románia esetében tapasztalták. Bár a legmagasabb értéket, majdnem 148 pontot Svédország jegyzi, az egyes részterületeken más-más éllovasokat találunk. Dánia az emberi erőforrás és a fejlesztésbarát környezet, Luxemburg az attraktív kutatási rendszerek, Franciaország a pénzügyi és támogatási feltételek, Németország a vállalati beruházások, Portugália a kkv-s innováció, Ausztria a kapcsolódási pontok, Málta a szellemi tőke, Írország pedig a foglalkoztatási és értékesítési eredmények tekintetében számít éllovasnak.

Fontos, hogy a kutatás eredményei alapján az Európai Unió nem csak utolérte, de egyetlen ponttal el is hagyta az Egyesült Államokat összesített innovációs mutatóját, és vezet Kína vagy még inkább a fejlődő országok előtt. Ezzel szemben Dél-Korea, Kanada, Ausztrália vagy Japán még mindig jóval az EU előtt jár, a koreaiak például 137-es értéket állíthatnak szembe az uniós kerek 100 pontjával. A jelentés megállapítja, hogy az Unió gyorsan zárkózik Kanadához, ugyanakkor Kína például még gyorsabb ütemben jön fel, így a mostani indexben szereplő 80 pontja egyáltalán nem jelent hosszabb távra szóló lemaradást.
 

forrás: europa.eu

Az anyag kifejezetten Magyarországgal foglalkozó oldala és az ahhoz kapcsolódó elemzés kiemeli, hogy idehaza magasnak számít az állami és a magántőke-befektetések aránya a GDP-hez viszonyítva, a befektetések szerkezete azonban nem a legelőnyösebb a produktivitás szempontjából, amelynek növekedési üteme elmarad a régiós versenytársakkal szemben. Itt elsősorban a kutatási és innovációs kapacitások elégtelenségéről beszélnek, kiemelve az oktatás és a szükséges képességek megszerzésének fontosságát is, mint a jövőbeni gazdasági növekedés feltételét.

Bár Magyarország értékelése valamelyest növekedett a 2011-es indexhez képest, ez a fejlődés elmaradt az uniós átlag növekedési ütemétől. Itt is elsősorban arról írnak, hogy az ország nem halmoz fel elég szellemi tőkét, kevés a valóban innovatív vállalkozás, alacsony a kkv-k beágyazottsága a nemzetközi piacon, és különösen a kisvállalatok nagy hátrányban vannak a nemzetközi értékláncban a fejlesztések elmaradása miatt. Magyarország kutatás-fejlesztési beruházásai az uniós átlag alatt vannak, különösen a közfinanszírozású tudományos kutatások esetében tapasztalható a források elégtelensége. A friss uniós jelentés az elmúlt időszak politikai intézkedéseiről szólva azt is megállapítja, hogy a fenti kérdésekben nem segít az akadémiai és kutatási fórumokon tapasztalható bizonytalanság sem.
 

forrás: europa.eu

A kutatásról kiadott EB-közlemény a fenti hivatkozáson érhető el, a Magyarországra is vonatkozó oldalak ezen és ezen a linken tölthetők le.