Igen súlyos következményekkel járó technikai hibára bukkantak a dán hatóságok, amely rámutat arra, hogy az informatikai rendszerekbe vetett bizalmat érdemes erős fenntartásokkal kezelni.

Leállás és tömeges felülvizsgálat

A nemrégiben felfedezett problémakör több tételből áll, de a legnagyobb gondot az jelenti, hogy kiderült, a mobiltelefonok cellainformációi nem minden esetben megbízhatóak. A főügyész ezért a héten két hónapra befagyasztotta ezeknek az adatoknak a büntetőügyekben történő felhasználását. Ez alatt az időszak alatt igyekeznek a hiba mélyére ásni és elhárítani azt, hogy a jövőben ilyesmi ne fordulhasson elő.

Az eset másik következménye nem a jelent, hanem a múltat érinti. A rendőrség vizsgálata szerint 2012-től fogva mintegy 10 700 olyan büntetőpert folytattak le, ahol cellaadatok (is) szerepeltek bizonyíték gyanánt. Most nincs mit tenni, mint minden egyes ilyen ügyet újra elővenni, és megnézni, milyen szerepet játszott az ítélet meghozatalában ez az információ. Valószínű, hogy ilyen nagyságrendű eset között találnak majd nem egy olyat, ahol ártatlanul ítéltek el valakit. Mindez a jogrendszerben vetett bizalom gyengülése mellett a jövőben megítélt kártérítések kifizetésénél is fájhat majd a dán államnak.

Hiba hiba hátán

A most kavart kalamajka még idén tavasszal kezdődött azzal, hogy hibát találtak az IT-rendszerben, amely a távközlési cégek nyers adatait bizonyító erejű, a rendöri és ügyészi szervek által is használható helyadatokká konvertálta. Kiderült, az átalakítás során bizonyos információk elvesztek, így a végső adat a kelleténél nagyobb területre tudta szűkíteni egy mobiltelefon adott időpillanatra vonatkozó helyzetét.

Ugyan a fenti hibát gyorsan javítani tudták, ám egy másik, még súlyosabb anomáliára is fény derült, mivel bizonyos telefonok esetében a helymeghatározás során rossz mobiltornyokat jelölt meg a rendszer. Azaz egészen könnyen elképzelhető, hogy valaki olyanról feltételezték a bűnüldöző szervek, hogy ott volt egy tetthelyen, aki a valóságban valahol máshol tartózkodott.

A hatósági nyilatkozatok alapján ez a hibás azonosítás részben a rendőrség, részben a telekommunikációs cégek rendszereinek nem kielégítő működéséből fakad. Ugyanakkor a mobilszektor egyik képviselője utóbbit erősen megkérdőjelezte, mivel elképzelni sem tudja, hogy az ő oldalukról hogy történhetne hibás adatszolgáltatás. 

Az mindenesetre biztos, hogy az ügy sok tekintetben megváltoztatja majd a dán nyomozások és bírósági tárgyalások menetetét. Például egy ügyvédek képviseletében nyilatkozó szerint az eljárások során eddig is vita tárgyát képezte, hogy mennyire megbízhatóak az ilyen bizonyítékok, ám innentől kezdve már az a kérdés, hogy egyáltalán érnek-e bármit is.