Nem látszik, hol törhet meg a világ legnagyobb közösségi oldalának a lendülete. Egy biztos, ez a pont nem most jött el, hiszen a Facebook legutóbbi üzleti negyedévének számai a bizakodó elemzői várakozásokra is rálicitáltak. Zsinórban sokadszor.

Mindenben jobb

Gyakorlatilag nem találunk olyan sort, mutatót, amely rossz fényt vetne a társaság működésére. Az összbevétel 2,91 milliárd dollár lett, ami nagyjából 60 százalékkal fejeli meg az egy évvel ezelőtti teljesítményt és 100 millió dollárral több, mint amennyit a szakértői konszenzus alapján vártak. Ha a nettó profitot nézzük, ott még rózsásabb a helyzet, már amennyiben Facebook-részvényesek vagyunk. A tavalyi negyedév 333 milliós nyereségét 791-re húzták fel, azaz 137 százalékkal több maradt a kasszában.

A Facebook összbevétel és nettó profitja (millió dollár)

A bevételi struktúra abból a szempontból változatlan maradt, hogy továbbra is a hirdetések jelentik a cég szinte teljes bevételi forrását. A fent említett 2,91 milliárdból mindössze 8 százalékot tett ki a nem reklámokból származó forgalom. A hirdetéseken belül viszont folytatódott a folyamatosan megfigyelhető aránybeli eltolódás a mobil felé. A mobilok érintőképernyőjén megjelenő reklámok immár a teljes hirdetési bevétel 62 százalékát adják. A trendet jól érzékelteti, hogy mindössze egy évvel ezelőtt ez az arány még csak 41 százalékos volt.

Pörög a világ többi része

A felhasználói szám és aktivitás az üzletmenet szempontjából talán legkritikusabb mutatóknak tekinthetők. Nos, itt sincs oka panaszkodni az alapító Mark Zuckerbergnek, hiszen mind a havi, mind a naponta aktív facebookozók mennyisége rekord nagyságrendet ért el. A cég közlése szerint az idei második negyedéven átlagosan 1,317 milliárdan használták havi rendszerességgel a Facebook valamely szolgáltatását, míg ugyanezt 829 millióan naponta megtették. Ezek még akkor is döbbenetesen magas számok, ha levonjuk a vélhetően 10-15 százalékra rúgó hamis felhasználói profilokat. 

Mivel Észak-Amerikában és Európában is szinte mindenkit elért a közösségi hálózat, így nem meglepő, hogy a növekedést elsősorban a világ többi része adja. Míg két évvel ezelőtt például  Európa, Ázsia és a Rest of the Word (világ többi része) elnevezésű csoport egyaránt nagyjából 250-260 havi felhasználót tudott magáénak, mára az öreg kontinens a mostani 292 milliós létszámával alig a 70 százalékát éri el a másik két, dinamikusan fejlődő régiónak.

Hol a pénz?

Ami a Facebook számára az egyetlen gond, hogy ezek az erősen fejlődő területek lényegesen kisebb reklámbevétellel kecsegtetnek, mint az USA és Kanada, vagy akár az EU-s országok. Miközben egy Észak-Amerikai felhasználóra vetítve negyedévente közel 6,5 dollárt kaszál a cég, addig Ázsiában ez alig éri el az 1 dollárt, a például Latin-Amerikát és Afrikát magában foglaló világ maradékában pedig még ennél is kevesebb jön össze.

Egy felhasználóra jutó átlagos negyedéves bevétel

A Facebook szerencséje azonban, hogy egyelőre fokozatosan tudja felfelé srófolni az átlagos bevételt a gyarapodást biztosító amerikai és európai területeken is. Ha ez valamiért tetőzne, a bevételek azonnal befagynának és megállna a vállalati forgalom növekedése. Ez azonban egyelőre nem fenyeget, úgyhogy nem is lehet csodálkozni azon, hogy a részvények történelmi csúcsra jutottak a bejelentést követően. A bő két évvel ezelőtti debütáláson 38 dollárral nyitó papírok így jelenleg a kezdeti ár dupláját érik.