Sokan temették a TV-t az újfajta tartalomszolgáltatások megjelenése miatt, nagyjából úgy, ahogy a mozikat és a színházakat a VHS kazetták vagy a DVD-k tömeges piacra kerülése után. A BI Intelligence tanulmánya szerint azonban a televíziózásnak egyáltalán nem áldozott le, hanem keresi az új lehetőségeket, például az új forrásokból érkező tartalmakat, amikhez újfajta módon jutunk hozzá.

A hagyományos tévéreklámok egyre kevesebbet hoznak

A médiafogyasztási szokások látványosan változnak. A nézők egyre jobban elszakadnak az élő műsorok követésétől, és olyan szolgáltatásokra fizetnek elő, amelyek lehetővé teszik, hogy akkor és azt a programot kövessék, amit és amikor szeretnének. Ennek egyik látványos jele a tanulmány szerint, hogy az USA-ban a hagyományos tévézésre fordított idő két év alatt napi 18 perccel, mintegy 6 százalékkal csökkent. Ez érinti a kábelelcsatornákat is, és a tévéreklámokból származó bevételeket is: ez utóbbiak jó esetben stagnálnak.

Egyre népszerűbbek a YouTube típusú videomegosztók és az olyan, internetes tévézés körébe tartozó SVOD (Streaming Video On Demand) szolgáltatások, mint a Netflix, valamint a közösségi oldalakon megjelenő live streaming tartalmak. Az amerikai háztartások fele már SVOD ügyfél. Az amerikai fogyasztók a Netflix mellett leginkább az Amazonra és a Hulura fizetnek elő.

Komplex tévécsomagok kellenek

Az ilyen szolgáltatások előretörése azonban még közel sem jelenti azt, hogy a hagyományos tévészolgáltatók lehúzhatják a rolót. A klasszikus médiavállalatok ugyanis próbálnak megújulni. Új elosztó csatornákat keresnek, új programtípusokat fejlesztenek, amikkel azokat a nézőket célozzák meg, akik elsősorban mobil eszközökön (okostelefon, tablet) fogyasztanak médiatartalmakat. Emellett partneri kapcsolatot építenek ki innovatív digitálismédia-vállalatokkal. Saját márkás alkalmazásokra, weboldalakra és több képernyőre mozgatják át fizetős tartalmaikat, vagy éppen a közösségi oldalakon próbálják elérni a fiatalabb nézőket. Az is új jelenség, hogy a kábelszolgáltatók elkezdtek alternatív megoldásokat kínálni azoknak az ügyfeleiknek, akik nem hajlandóak teljes TV-csomagokra előfizetni.

A tévéreklám-ipart is jelentősen átformálja a digitalizáció. A programozható műsorokhoz kapcsolódó reklámok tavaly mindössze 4 százalékát adták a teljes tévés reklámköltésnek az USA-ban, ami így is 2,5 milliárd dolláros piacot jelentett. A szakértők szerint azonban 2019-re már 17 százalék nlesz a részesedésük, ami értékben akár a 10 milliárd dollárt is kiadhat.
 

Ezeknek a változásoknak már magyar tévénézési szokásokban is vannak nyomai. Az eNET 2016 februárjában készített kutatásából kiderül, hogy a felnőtt internetezők 86 százaléka legalább havi rendszerességgel használja az online videomegosztó portálokat. Mindezektől függetlenül Magyarországon a háztartások 90 százaléka rendelkezik tévé-előfizetéssel, így továbbra is ez számít a leggyakoribb filmnézési felületnek. A tévészolgáltató kiválasztásánál a válaszadók harmadának számít, hogy legyen a csomagban sportcsatorna. A hazai gyártású sorozatok azonban már nem arattak ekkora sikert, csupán a válaszadók 16 százaléknál játszik szerepet ezek megléte az előfizetés megtartásában.

Itthon a nézőknek nem kellenek a reklámok

Itthon a szolgáltatókkal szembeni legfontosabb elvárás a széles műsorpaletta és a reklámmentesség, de már közel ennyire fontos a bármikor nézhető műsorkínálat elérhetősége is. A nézők megtartásáért-megszerzéséért folytatott küzdelembe már nálunk is beszálltak a különböző streaming és VOD szolgáltatások. Ezek közül az RTL Most bizonyult a legnépszerűbbnek az eNET kutatása szerint, ami feltételezhetően az ingyenes hozzáférhetőségének is köszönhető. Ezt követi az HBO és a DIGI Online. Mindhárom szolgáltató széles műsorkínálatot és 24 órás elérhetőséget biztosít.

A hazai mobilszolgáltatók körében pedig előtérbe kerültek a több képernyős megoldások, a Telekom által nyújtott TV GO, illetve a Telenor MyTV szolgáltatása.