Az Európai Bíróság főtanácsnoka egy most folyó perben adott szakvéleményéből kiderül, hogy az EU-s szabályozás alapján teljesen rendben van, ha valaki olyan linket tesz közzé, amelyen egyes tartalmak a jogtulajdonosok beleegyzése nélkül érhetők el.

Egy link nem a világ

A szóban forgó per egészen 2011 októberéig nyúlik vissza. Egy holland oldal ugyanis egy ausztrál weblapra mutató linket helyezett el, amelyen a holland Playboyból kiszivárgott képeket lehetett elérni. Ennek kapcsán vizsgálja most a bíróság, hogy a jogsértő módon közzétett anyagokra mutató hivatkozások önmagukban jogsértésnek minősülnek-e.

A véleményezésre felkért Melchior Wathelet azon az állásponton van, hogy ugyan a linkek segíthetnek a szerzői jogvédelem alatt álló, engedély nélkül terjesztett tartalmak felfedezésében, ám önmagában ez a cselekedet nem büntetendő. Szerinte ebben az esetben nem valósul meg az úgynevezett "nyilvánossághoz közvetítés", ha a hiperlink az internetes nagyközönség számára amúgy is szabadon elérhető weboldalra hivatkozik. Szintén nem releváns a kérdésben, hogy a link elhelyezője tisztában van-e azzal, hogy a kérdéses tartalmak esetében a jogosult nem engedélyezte a mű elhelyezését az oldalon.

Azaz a főtanácsnok véleménye szerint a linkelés nem számít jogsértésnek, és nem keverendő össze a nyilvánossághoz közvetítés fogalmával, amit csak a hivatkozott oldal valósít meg, amikor szabadon elérhetővé tesz szerzői jog védelme alatt álló tartalmakat.

A szakvélemény természetesen önmagában még semmilyen jogi következménnyel nem jár, ám a bírósági gyakorlat szerint a helyi törvényhozók az Európai Bíróság főtanácsnokainak érvelésével összhangban hoznak döntést. Ebben az ügyben utóbbi még idén várható.

Mást is szabad 

Az utóbbi időszakban több más, témához kapcsolódó döntés és határozat is született az Unióban. Korábban svéd újságírók mentek perre, mert az anyagaikra linkelők szerintük megsértették a szellemi termékükhöz köthető jogokat, amiért engedély nélkül "terjesztették" azt. Ebben az esetben végül a bíróság úgy döntött, hogy a saját, publikus oldalára mutató hiperlinkekért a jogtulajdonos sem pénzt nem kérhet, sem az engedélyére nincs szükség. A publikus fontos kitétel, mert ha a tartalom például fizető kapu mögött van, vagy más módon korlátozzák az elérhetőségét, akkor a jogosultat megilleti a szokásos védelem.

Egy másik eset még jobban hasonlít a mostani ügyre. 2014 végén ugyanis egy német per kapcsán világosan kiderült, hogy a jogsértő módon, az interneten publikusan megjelentetett videók beágyazása egy másik weblapon egyáltalán nem törvénybe ütköző cselekedet.