A technológia és az infrastruktúra fejlődése, ezzel párhuzamosan pedig a szolgáltatási díjak csökkenése egyre szélesebb tömegeket kapcsol be a globális kommunikációs hálózatokba. Az ezredfordulón még kevesebb mint 738 millió mobil előfizetés működött világszerte, ehhez képest az idén már 7 milliárdról beszélnek – vagyis a mobilok már bőven "túlnépesedték" a Föld felnőtt lakosságát. Ugyanígy a 15 évvel ezelőtti 400 millió internet-felhasználóból 2015 végére több mint 3 milliárd lesz, akik ráadásul többségében a fejlődő országokban laknak.

Az internet-hozzáférés lassan, de biztosan olyan közművé válik, mint a villany vagy a folyóvíz – igaz, hogy az utóbbiakhoz sem jut hozzá mindenki, de a legtöbben ma már el sem tudnák képzelni az életüket. A Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU), az ENSZ egyik szakosodott ügynökségének friss jelentése alapján ebben az évben világszerte tízből négy embernek lesz rá lehetősége, hogy valamilyen módon csatlakozzon a világhálóhoz, ami akkor is nagy szám, ha az általános online hozzáférés megvalósítása még távoli célnak tűnik.

Még sokféle aránytalanság létezik

A PDF formában is letölthető jelentés szerint az év végén 3,2 milliárd ember használhatja majd a világhálót, közülük 2 milliárd a fejlődő régiókban – vagyis a fejlett országok minden felhasználójára két másik jut a világ többi részéből. Ez jelentős változás az ezredfordulós arányokhoz képest, ugyanakkor a fejlődő országokben 4 milliárd ember továbbra is az offline világban él. A legkevésbé fejlett államok 940 millió lakosából ráadásul csak 89 millió rendelkezik valamilyen online kapcsolattal, ami kevesebb mint 10 százalékos internet-penetrációt jelent.

_{forrás: www.itu.int}

A dokumentum alapján a mobil szélessáv a legdinamikusabban bővülő szegmens: az ITU 2015 végére közel 50 százalékos penetrációt jósol, ami a 2007-es elérés tizenkétszerese. Bár a vezetékes szélessávú hozzáférések terjedése folyamatosan lassul, összességében az online kapcsolattal rendelkező háztartások aránya az elmúlt tíz évben a két és félszeresére nőtt. Érdekesség, hogy a 2015 év végi 2G hálózati lefedettséget az ITU globálisan 95 százalékosra teszi.

A jelentésből persze kiderül, hogy a gyors növekedés ellenére még hatalmas szakadék tátong a különféle szempontok szerint meghatározott csoportok között. A 69 százalékos 3G lefedettség például impresszívnek tűnhet, amíg azonban a Föld 4 milliárd városlakója 89 százalékban vehet igénybe valamilyen 3G szolgáltatást, addig a 3,4 milliárd vidéken élő ember mindössze 29 százalékban. Ugyanilyen szemléletes, hogy Európában és Észak-Amerikában 5 állampolgárra jut 4 szélessávú mobil előfizetés, Afrikában viszont már csak 5:1 az arány.

Nem mindenhol egyformán széles a sáv

A különbségek ezen felül nem csak az előfizetések számában vagy árában, de a szélessávú szolgáltatások minőségében is szembetűnőek. Az ITU statisztikája alapján Magyarország ebben a tekintetben Portugália és Spanyolország társaságában a középmezőny tetején helyezkedik el, jócskán megelőzve akár Ausztriát vagy Olaszországot is, de jelentősen lemaradva az európai éllovas franciáktól vagy dánoktól.

A részletes adatok ezzel kapcsolatban is elérhetők az ITU oldalán, a www.itu.int címen.