Megmérte a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH), hogyan hatott a lakossági ügyfelekre a hűségidős szerződések 2017 őszétől érvényes új szabályozása. Bár a 2018-ban szerződést kötött előfizetőknek csak alig hatvan százaléka tudta, hogy a készülék nélküli hűségidőplafon egy évre csökkent, az új előfizetők kétharmada már csak egy év hűségidőt vállalt, tíz megkérdezettből kilenc teljesen elégedett a határozott idejű szerződésével. Mindez a szolgáltatások lakossági használatát vizsgáló 2018-as országos kutatásból derül ki, melynek végleges eredményeit tavasszal adja ki az NMHH.
Versenyélénkítés lett volna a cél
Az NMHH kezdeményezésére 2017. október 24-étől módosultak a határozott időtartamú előfizetői szerződésekre vonatkozó szabályok: ha valaki készülékvásárlás nélkül fizet elő, akkor a korábbi két évvel szemben már csak maximum egy év hűségre kötelezhető. Továbbra is két év maradt a felső korlát abban az esetben, ha készülékvásárlás is kapcsolódik az előfizetéshez. Az új szabály azt is előírja, hogy a szolgáltatónak a hűségidős szerződés megkötése előtt minden esetben fel kell ajánlania a határozatlan időtartamú előfizetői szerződés lehetőségét is, tájékoztatva a szerződő felet a részletes feltételekről. A módosítás értelmében a hűségidős feltételeket a lejárat után életbe lépő határozatlan idejű szerződésben is biztosítani kell, de az már bármikor felmondható.
A szolgáltatók gyorsan reagáltak a törvénymódosításra, elsősorban a csomagkínálatuk átalakításával. A hűségidő-kedvezmények jellemzően csökkentek, még a készülékvásárlással járó két év esetében is. A szolgáltatók más módon próbálták meg vonzóvá tenni a csomagjaikat. Például csak 11 hónapra kell elköteleződni, vagy a hűségidő egy részére jelentősebb havidíj-kedvezményt biztosítanak, de utána már teljes árat kérnek – így kiküszöbölhető, hogy a határozatlan idejűre váltó szerződés esetében sem járnak rosszabbul. Érdekes ugyanakkor, hogy maguk a szolgáltatók is úgy számolnak, hogy aki szerződést köt készülékvásárlás nélkül, az jellemzően vállal egy év hűségidőt. Az elsődleges online felületeken a hűségidő nélküli havi tarifát jellemzően fel sem tüntetik. Ezen a téren a Telekom mutat jó példát: az online díjcsomagvarázslóval ugyanis jól látható, hogy mit jelent egy új előfizetés készülékvásárlással (2 év hűség), készülékvásárlás nélkül (1 év hűség), valamint hűségidő nélkül.
Az NMHH felmérése szerint a megkérdezettek 90 százaléka utólag is jó döntésnek tartja, hogy határozott idejű szerződést kötött szolgáltatójával. A 2018-ban szerződő ügyfelek kétharmada már csak egy évre vállalt hűségidőt. A 2017 októbere előtti szerződések 90 százalékát még kétéves hűségidővel kötötték. Ennek ellenére még mindig a két év hűséget vállalók vannak többségben (lásd a grafikont). A válaszadók 68 százaléka még mindig személyesen, 29 százalékuk telefonon kötött hűségidős szerződést, az online lehetőségeket csak elenyészően vették igénybe.
Maguk a szolgáltatók nem vártak különösebben nagy mozgást a törvénymódosítástól. Eddig ugyanis a felmérések rendre azt erősítették meg, hogy a hazai előfizetők szolgáltatócserélési hajlandósága alacsony.
Nincs elmozdulás a piacon
Az NMHH felmérése szerint a szolgáltatók számítása be is jött. A válaszadók elsöprő többségének nincs gondja a hűségidős szerződésével, illetve semmilyen hátrány nem érte miatta. Ennél is pontosabban jelzi a felhasználói elégedettséget, hogy 2017-ben minden ötödik családban járt le valamilyen hűségidős szerződés, de mindössze 4 százalékuk váltott szolgáltatót. 79 százalékuk ellenben ugyanannál a szolgáltatónál újra határozott idejű szerződést kötött. (A szolgáltatóváltók alacsony arányában persze szerepe lehet a különböző családi flottacsomagoknak is, azaz a még le nem járt hűségidejű szerződések akár közvetve is a szolgáltatóhoz köthetik a lejárt előfizetéseket.)
Az egy adott szolgáltató melletti elköteleződés fő motiváció az volt, hogy így olcsóbb a szolgáltatás – a válaszadók kétharmada ezt tette az első helyre. Második legfőbb indokot – a hűségidő alatt nincs áremelés, ezért kiszámíthatóbbak a családi kiadások –, a válaszadók kevesebb mint 15 százaléka tette az első helyre. Akik maradtak a szolgáltatójuknál a hűségidő letelte után is, azok közül csak minden tizedik számolt be arról, hogy magasabb számlát kapott ugyanazért a csomagért.
Az ötlettől az értékteremtésig – az üzleti réteg szerepe az adattudományi működésben
Az adattudomány valódi értéke ott válik láthatóvá, ahol az előrejelzések döntésekké, a döntések pedig mérhető üzleti eredményekké alakulnak. Ehhez azonban tudatos üzleti beágyazásra, mérési keretrendszerekre és következetes visszacsatolásra is szükség van.
EGY NAPBA SŰRÍTÜNK MINDENT, AMIT MA EGY PROJEKTMENEDZSERNEK TUDNIA KELL!
Ütős esettanulmányok AI-ról, agilitásról, csapattopológiáról. Folyamatos programok három teremben és egy közösségi térben: exkluzív információk, előadások, interaktív workshopok, networking, tapasztalatcsere.
2026.03.10. UP Rendezvénytér
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak