A BSA szerint a szervezetek több mint fele rendelkezik írásos házirenddel a licencelt szoftverek használatáról, erről azonban a munkavállalók alig több mint harmadának van tudomása.

Nemrég számoltunk be a Business Software Alliance (BSA) június elején kiadott felméréséről, amely szerint a licencek nélkül telepített és használt szoftverek kereskedelmi értéke 46,3 milliárd dollárra tehető világszerte, és a PC-s telepítések 37 százaléka esik ebbe a halmazba. A statisztika Közép- és Kelet-Európára is kitér, ezen belül is a magyarországi helyzet alakulásáról itt láthatók az adatok. A BSA mostani anyaga 2011-től mutatja be az arányok alakulását, ami alapján mindkét mutatóban folyamatos csökkenés tapasztalható, bár a változás ütemét jóindulattal sem nevezhetjük látványosnak.

A felmérésbe ezúttal bevonták a vállalati informatikai vezetőket is, akik a BSA szerint egyre tudatosabban fogalmazzák meg a licenc nélkül telepített szoftverek kockázatait, de belátható időn belül ők sem kényszerítenek ki érdemi változást. Igaz, hogy a válaszadó CIO-k már 54 százalékban számoltakbe róla, hogy létezik szervezetüknél valamilyen formális, írásos házirend a licencelt szoftverek használatáról, a BSA szerint a munkavállalók 35 százalékának van ilyesmiről tudomása, vagyis a tájékoztatásban és az oktatásban elég rendes szakadék tátong a vezetői célok és a gyakorlati megvalósítás között.

A BSA szerint ez foglalkoztatja a CIO-kat

Az otthoni felhasználóknak egyébként több mint kétharmada, 68 százaléka sorolja a malware-ferőzéseket a nem licencelt szoftverek három legfontosabb kockázati eleme közé, míg a CIO-knak csak kevesebb mint fele, 48 százaléka tulajdít ekkora jelentőséget a dolognak. Az informatikai vezetők nem meglepő módon olyan szempontokat is kénytelenek figyelembe venni, amelyek a magánfelhasználóknál nem léteznek.

A fertőzéseken túl bármilyen biztonsági fenyegetettséget 54 százalékban kötnek a nem licencelt szoftverekhez, míg a törvényi megfelelőséget 43 százalékban, a az IT-produktivitást 35 százalékban, a vállalati márka védelmét 28 százalékban, a partnerek elégedettségét és a végfelhasználói termelékenységet 26-26 százalékban jelölték meg. A költségcsökkentést ehhez képest csak a CIO-k 20 százaléka jelölte meg az erős szoftveres megfelelőség hozadékaként. Az auditok diszruptív hatásától 19 százalékuk tart, a szállítókkal való jó kapcsolat pedig 16 százalékuk szerint múlik a szigorúan licencelt felhasználáson.

A BSA nem lenne BSA, ha nem festene borzalmas jövőt a licencelést megkerülő felhasználók elé. A júniusi felmérésben részletesen is kibontják a nem licencelt szoftverek és a malware-ek kapcsolatát, illetve azt, hogy az üzleti szereplőknek milyen félelmeik vannak a rosszindulatú kódok ilyen irányú terjedésétől.  Ezek között legelső helyen az üzleti vagy személyes adatok elvesztése (46 százalék) szerepel, amit a jogosulatklan hozzáférések (40 százalék), a  zsarolóvírusok (30 százalék), a rendszerleállások (28 százalék) és a hibaelhárítás költségei (25 százalék) követnek.

Ez a cikk független szerkesztőségi tartalom, mely a T-Systems Magyarország támogatásával készült. Részletek »

Bár a BSA olyan vad megállapításokat tesz, mint hogy a szoftveres megfelelőség 20 százalékos erősítése 11 százalékos vállalati profitnövekedést eredményezhet, konkrét példákat is hoz a licenc nélküli tömeges szoftverhasználat és a biztonsági incidensek közti kapcsolatra – elsősorban Kínából, ahol a BSA szerint csak minden harmadik telepített szoftverhez tartozik szoftverlicenc, és Oroszországból, ahol tízből négy programot telepítenek szabályosan.

A vállalati szoftverállomány menedzseléséről, illetve az állami szervezetek ilyen irányú felelősségéről szólva is felmerül a cloud transzformáció, ami a BSA szerint a költségek, a rugalmasság és az informatikai biztonság tekintetében is mérhető előnyökkel kecsegtet. A tanulmány itt az IDC aktuális adatait idézi, amelyek szerint globálisan a szoftveres funkcionalitás 22 százalékát már felhő alapú megoldások szolgálják ki.

Biztonság

Rugalmasan korlátos csomagokra váltott a Telenor

Az új kézbe került szolgáltatónál a vezetőség után a terifacsomagoknál is frissítenek. A korlátlan adatforgalmat jó áron biztosító Hello Data megy, helyébe rugalmasabb, de drágább konstrukciók lépnek.
 
Hirdetés

Az ipar digitalizációja a munkaerőpiacot is átformálja

A digitalizáció, amely hamarosan az élet minden területét áthatja, a legelsők között az ipar újabb forradalmát indította el. A folyamat újfajta tudással felvértezett szakembereket igényel. Őket várja folyamatosan bővülő budapesti Industry X.0 csapatába az Accenture is.

Hirdetés

Gépek között, avagy az API kommunikáció rejtett buktatói

Az API kommunikáció biztonsági aspektusaira egyelőre nincsenek egzakt válaszok, de a Balasys megoldása segít a kikerülhetetlenné váló, API-k által jelentett biztonsági kockázatok kezelésében.

A fintech vállalkozásokat helyzetbe hozó európai uniós direktíva általánosságban nem ront a biztonsági helyzeten a bankok szerint. Bizonyos támadási formák azonban elszaporodhatnak, ha nem vigyázunk.

a melléklet támogatója a Balasys

A VISZ éves INFOHajó rendezvényén az agilitás nagyvállalati alkalmazhatósága és tanulhatósága volt az egyik kerekasztal témája. Az ott elhangzottakat gondolta tovább Both András (Idomsoft), a kerekasztal egyik résztvevője.

Ez a nyolc technológia alakítja át a gyártást

a Bitport
a Vezető Informatikusok Szövetségének
médiapartnere

Hogyan forradalmasítja a számítástechnikát a nanotechnológia? Majzik Zsolt kutató (IBM Research-Zürich) írása. Vigyázat, mély víz! Ha elakadt, kattintson a linkekre magyarázatért.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthetően, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport kilencedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2018 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.