A BSA szerint a szervezetek több mint fele rendelkezik írásos házirenddel a licencelt szoftverek használatáról, erről azonban a munkavállalók alig több mint harmadának van tudomása.

Nemrég számoltunk be a Business Software Alliance (BSA) június elején kiadott felméréséről, amely szerint a licencek nélkül telepített és használt szoftverek kereskedelmi értéke 46,3 milliárd dollárra tehető világszerte, és a PC-s telepítések 37 százaléka esik ebbe a halmazba. A statisztika Közép- és Kelet-Európára is kitér, ezen belül is a magyarországi helyzet alakulásáról itt láthatók az adatok. A BSA mostani anyaga 2011-től mutatja be az arányok alakulását, ami alapján mindkét mutatóban folyamatos csökkenés tapasztalható, bár a változás ütemét jóindulattal sem nevezhetjük látványosnak.

A felmérésbe ezúttal bevonták a vállalati informatikai vezetőket is, akik a BSA szerint egyre tudatosabban fogalmazzák meg a licenc nélkül telepített szoftverek kockázatait, de belátható időn belül ők sem kényszerítenek ki érdemi változást. Igaz, hogy a válaszadó CIO-k már 54 százalékban számoltakbe róla, hogy létezik szervezetüknél valamilyen formális, írásos házirend a licencelt szoftverek használatáról, a BSA szerint a munkavállalók 35 százalékának van ilyesmiről tudomása, vagyis a tájékoztatásban és az oktatásban elég rendes szakadék tátong a vezetői célok és a gyakorlati megvalósítás között.

A BSA szerint ez foglalkoztatja a CIO-kat

Az otthoni felhasználóknak egyébként több mint kétharmada, 68 százaléka sorolja a malware-ferőzéseket a nem licencelt szoftverek három legfontosabb kockázati eleme közé, míg a CIO-knak csak kevesebb mint fele, 48 százaléka tulajdít ekkora jelentőséget a dolognak. Az informatikai vezetők nem meglepő módon olyan szempontokat is kénytelenek figyelembe venni, amelyek a magánfelhasználóknál nem léteznek.

A fertőzéseken túl bármilyen biztonsági fenyegetettséget 54 százalékban kötnek a nem licencelt szoftverekhez, míg a törvényi megfelelőséget 43 százalékban, a az IT-produktivitást 35 százalékban, a vállalati márka védelmét 28 százalékban, a partnerek elégedettségét és a végfelhasználói termelékenységet 26-26 százalékban jelölték meg. A költségcsökkentést ehhez képest csak a CIO-k 20 százaléka jelölte meg az erős szoftveres megfelelőség hozadékaként. Az auditok diszruptív hatásától 19 százalékuk tart, a szállítókkal való jó kapcsolat pedig 16 százalékuk szerint múlik a szigorúan licencelt felhasználáson.

A BSA nem lenne BSA, ha nem festene borzalmas jövőt a licencelést megkerülő felhasználók elé. A júniusi felmérésben részletesen is kibontják a nem licencelt szoftverek és a malware-ek kapcsolatát, illetve azt, hogy az üzleti szereplőknek milyen félelmeik vannak a rosszindulatú kódok ilyen irányú terjedésétől.  Ezek között legelső helyen az üzleti vagy személyes adatok elvesztése (46 százalék) szerepel, amit a jogosulatklan hozzáférések (40 százalék), a  zsarolóvírusok (30 százalék), a rendszerleállások (28 százalék) és a hibaelhárítás költségei (25 százalék) követnek.

Ez a cikk független szerkesztőségi tartalom, mely a T-Systems Magyarország támogatásával készült. Részletek »

Bár a BSA olyan vad megállapításokat tesz, mint hogy a szoftveres megfelelőség 20 százalékos erősítése 11 százalékos vállalati profitnövekedést eredményezhet, konkrét példákat is hoz a licenc nélküli tömeges szoftverhasználat és a biztonsági incidensek közti kapcsolatra – elsősorban Kínából, ahol a BSA szerint csak minden harmadik telepített szoftverhez tartozik szoftverlicenc, és Oroszországból, ahol tízből négy programot telepítenek szabályosan.

A vállalati szoftverállomány menedzseléséről, illetve az állami szervezetek ilyen irányú felelősségéről szólva is felmerül a cloud transzformáció, ami a BSA szerint a költségek, a rugalmasság és az informatikai biztonság tekintetében is mérhető előnyökkel kecsegtet. A tanulmány itt az IDC aktuális adatait idézi, amelyek szerint globálisan a szoftveres funkcionalitás 22 százalékát már felhő alapú megoldások szolgálják ki.

Biztonság

Nagyon drágán megfizetik az EU-s cégek, hogy bejussanak a kínai piacra

Egyre gyakrabban követeli meg az ottani partner a technológiai transzfert – derül ki az EU Kínai Kereskedelmi Kamarájának egy felméréséből.
 
Ha nem sikerül megválaszolni azokat a biztonsági kihívásokat, amelyek az informatikai fejlesztések még mélyebb integrációjával járnak, nem teljesedhet ki a gyártóipar negyedik forradalmát elhozó trend. Lehetőségek és buktatók.
A VISZ éves INFOHajó rendezvényén az agilitás nagyvállalati alkalmazhatósága és tanulhatósága volt az egyik kerekasztal témája. Az ott elhangzottakat gondolta tovább Both András (Idomsoft), a kerekasztal egyik résztvevője.

Ez a nyolc technológia alakítja át a gyártást

a Bitport
a Vezető Informatikusok Szövetségének
médiapartnere

Az Oracle átáll a féléves verzió-életciklusra, és megszünteti az ingyenes támogatást üzleti felhasználóknak. Mire kell felkészülni? Dr. Hegedüs Tamás licencelési tanácsadó (IPR-Insights Hungary) írása.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthetően, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport kilencedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2018 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.