Két éve működik egységes minősítési intézményrendszer a K+F projektek elbírálására. A 2012. február 1-jétől bevezetett rendszerben a vállalkozásoknak lehetőségük van arra, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával (SZTNH) előzetesen minősíthessék K+F projektjeiket, valamint az Hivatal a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adóellenőrzési eljárásaiban is közreműködik.

Erre azért van szükség, mert a kutatás-fejlesztési projektekre adó- és járulékkedvezményeket, célzott támogatást is igénybe lehet venni. Kedvezmény jár például a saját tevékenység körében végzett K+F tevékenység közvetlen költségének adóalapjára, de a vállalkozás emellett adókedvezményeket kaphat a felsőoktatási intézménnyel vagy a Magyar Tudományos Akadémiával kötött megállapodás keretében folytatott K+F tevékenységére, és a helyi iparűzési adó adóalapja is csökkenthető a saját tevékenység körében végzett K+F tevékenység közvetlen költségével.

Ezeknek az kedvezményeknek a jogosságát a NAV ellenőrzi. Az előzetes minősítéssel azonban csökkenthető annak a valószínűsége, hogy egy későbbi NAV-ellenőrzés esetén kétségek merülnek fel a kedvezmények igénybevételének jogosságával kapcsolatban. A rendszert ugyanis úgy alakították ki, hogy ha az SZTNH egy projektet jogerősen kutatás-fejlesztési tevékenységnek minősített, azt más hatóságnak is ilyennek kell tekintenie.

A rendszernek van létjogosultsága, hiszen az SZTNH az utólagosan elvégzett vizsgálatok során, melyeket a NAV kezdeményezésére végzett el, az esetek 63 százalékában értékelte úgy, hogy az adott projekt nem felel meg a K+F projekt kritériumainak.

A Deloitte megvizsgálta, hogyan működik a rendszer

A Deloitte kiértékelte az SZTNH és a Nemzetgazdasági Minisztérium megbízásából a rendszer eddigi tapasztalatait. Ebből az derült ki, hogy döntő többségben a kkv-k kértek előzetes minősítést K+F projektjeikre a minősítés bevezetése óta.

A jelentése szerint a minősítési rendszert már ismerő és igénybe vevő vállalkozások tapasztalatai pozitívak: ügyfélbarátnak tekintik az SZTNH működését, az SZTNH megfelelő határidővel dolgozik, és a határidőt jellemzően tudja is tartani. Fontos, hogy a vállalkozások elismerik a Hivatal szakmai kompetenciáját. Az előzetes minősítési eljárási díjat a megkérdezettek többsége megfelelőnek tartotta, bár egyes induló (start-up) cégek, illetve mikrovállalkozások számára ennek a díjnak a kifizetése is nehézséget okozhat.

Jelenleg a minősítési eljárás díja 83 000 forint. Ha a vállalkozás a hivataltól kéri a projekten belül az arány-meghatározást, az további 20 000, míg ha saját tevékenység megállapítása iránti kérelemet is bead, az 30 000 forinttal növeli az elbírálás költségét. Az SZTNH-nak 30 napnja van az elbírálásra, ami kivételes esetekben további 30 nappal meghosszabítható.

Mindazonáltal a jelentés felhívja a figyelmet arra is, hogy a rendszer pozitív hatásának érvényesüléséhez szélesebb körben el kellene terjednie az előzetes minősítésnek. Az első húsz hónap során ugyanis mindössze 200 esetben nyújtottak be előzetes K+F minősítés iránti kérelmet, bár növekvő tendencia tapasztalható az új kérelmek benyújtásában. A viszonylag alacsony számnak az a magyarázata a Deloitte szerint, hogy a minősítés kevéssé ismert a vállalkozások körében, másrészt korlátozottan tudják hasznosítani az egyes szereplők.

Pozitív tendencia ugyanakkor, hogy a kkv-k  K+F tevékenységére ösztönzőleg hathat a rendszer: az eddigi kérelmek 70 százaléka ugyanis ebből a körből származik. Ugyanakkor emögött az is meghúzódik – árnyalja a megállapítást a jelentés –, hogy akkv-knál jellemzően nincs meg házon belül az a szakértői apparátus, amely nagyobb magabiztossággal ítéli meg az egyes projektek K+F jellegét. Nagyobb szervezetek esetében viszont nincs ilyen probléma.

Ha jó, terjeszteni kell

A Deloitte szerint fontos lenne a már megkezdett projektek utólagos, önkéntes, és a vállalkozások által kezdeményezett minősítésének az „intézményesítése” is, amire a hatályos jogszabályok elvi lehetőséget is nyújtanak. A tanulmány szerint ezzel csökkenne a NAV terhelése, jelenleg ugyanis 8-900 ilyen vizsgálatot indítanak évente. A vállalkozások esetében pedig a bírság kockázata mérséklődhetne.

Az SZTNH a Deloitte értékelési jelentésének közzétételét követően közzé is tette: megnyitotta az utólagos minősítési tevékenységét. A már megkezdett projekteket díj ellenében véleményezi, ám ez a szakértői vélemény – ellentétben az előzetes minősítéssel – jogilag nem kötelező más hatóságokra.

A Deloitte szerint azzal is érdemes lenne segíteni azt, hogy a minősítés minél több vállalkozás vegye igénybe, ha a minősítési eljárást támogató módszertani útmutató használata a pályázati intézményrendszer számára is kötelező lenne a K+F pályázati projektek értékelése során.