A tajvani kémelhárítás százas nagyságrendben indított vizsgálatokat kínai cégek ellen, amelyeket azzal gyanúsítanak, hogy illegális módszerekkel próbálnak elcsábítani a félvezetőiparban dolgozó mérnököket és más műszaki tehetségeket – számolt be róla a Reuters a helyi hatóságok egy vezető tisztviselőjére hivatkozva. Ilyen ügyekben a múlt év eleje óta 7 vádemelés történt, a mostani hullámban pedig már 27 olyan esetben tartottak razziákat, vagy idézték be kihallgatásra az érintett cégek tulajdonosait.

A hírügynökség emlékeztet rá, hogy jelenleg Tajvan adja a világ csúcstechnológiás félvezetőgyártási kapacitásának több mint 90 százalékát, így bőségesen rendelkezik azzal a szakértelemmel, amelyre a fejlett csipek tervezésében és gyártásaban is önellátásra törekvő Kínának szüksége lenne. Miután az amerikai-kínai kereskedelmi háború csak még jobban kiélezte a mérnöki tehetségekért folytatott versenyt, a tajvaniak 2020 végén dedikált igazságügyi munkacsoportot hoztak létre az "orvvadászat" ellen.

A Reutersnek nyilatkozó tisztviselő szerint az újabb esetek is csak a jéghegy csúcsát jelentik "a Kínai Kommunista Párt illegális tehetségvadászata és titoklopásai” elleni védekezésben. Kína tajvani ügyekért felelős hivatala nem válaszolt a Reuters megkeresésére. A beszámolóból kiderül, hogy a kínai cégeknek természetesen módjukban áll a tajvani mérnökök alkalmazása, a szigetország törvényei azonban tiltják a kínai befektetéseket a félvezető-ellátási lánc egyes szegmenseiben, köztük a csiptervezésben, és más területeken is szigorú felülvizsgálatot írnak elő, megnehezítve a kínai csipgyártók legális működését.

A tajvani törvényhozás is bekeményít

A riportban példaként említenek egy olyan tajvani adatelemző céget, amelyik a hatóságok szerint egy sanghaji félvezetőgyártó vállalat irányítása alatt áll, és valódi célja a különböző műszaki tervek Kínába juttatása. Az ilyen vállalkozásokat a beszámoló alapján sokszor jelentik be valamilyen adóparadicsomba, megnehezítve a Kínából érkező pénzáramlás azonosítását. Mások a tajvani hatóságok jóváhagyása nélkül üzemeltnek k+f központokat, vagy hongkongi cégeken keresztül szerveznek állásinterjúkat a tajvani szakembereknek, akiket offshore számlákon keresztül dollárban fizetnek ki, két-háromszoros fizetését kínálva nekik.

A legkeresettebbek a hírügynökség szerint az olyan, integrált áramkörök tervezésével foglalkozó mérnökök, akik távmunkában is képesek dolgozni. Bár a tajvani cégek a kínai állami forrásokkal nehezen versenyezhetnek a bérezés tekintetében, biztonságosabb és hosszabb távú karrierlehetőségekkel, illetve helyben igénybe vehető juttatásokkal igyekeznek megtartani az alkalmazottaikat. A kínai ajánlatot elfogadó szakemberek ezen felül nem csak a nyilvános megszégyenítést kockáztatják, de azt is, hogy többet nem kapnak munkát a tajvani technológiai vállalkozásoknál.

A Reuters úgy tudja, hogy a tajvani hatóságok a vonatkozót büntetések szigorításán is dolgoznak: ez a kiszabható börtönbüntetés egyről három évesre való emelését jelentené, és a jelenlegi, legfeljebb 5200 dolláros bírságok plafonját annak százszorosára növelnék. Bár az ilyen rendelkezések egyesek szerint akadályozzák az anyagbeszerzéstől a csipgyártásig terjedő ellátási láncok kiépítését, és a nemzetközi befektetéseket is visszavethetik, a tajvani kormány azt tervezi, hogy az alapvető csiptechnológiák kiszivárogtatását a nemzetbiztonsági törvény megsértésének minősíti.