A Harvard Business Review Analytic Services összesen 300 vállalati informatikai vezető bevonásával készített felmérést a felhőalapú átalakulásról, amely megerősíti, hogy a világjárvány a valaha volt legnagyobb gyorsító erőnek bizonyult a cloud megoldások bevezetésében, a bizonytalanság közepette pedig még világosabbá vált, hogy a felhő az üzleti siker szerves része lesz a digitális korszakban. A válaszadók négyötöde szerint a felhő nagyon vagy rendkívül fontos szervezetük növekedése és stratégiájának megvalósítása szempontjából.

Az elmúlt évről szólva a megkérdezettek 67 százaléka számolt be a már tervezett felhőalkalmazások, -szolgáltatások vagy infrastrukturális bevezetések felgyorsításáról. Ez még ahhoz a 2020-as, 56 százalékos rátához képest is látványos emekedés, akik a tavalyi felméréskor nyilatkozták, hogy mindezt a pandémia következtében tették meg. A többség (65 százalék) ráadásul azt jósolja, hogy két éven belül szervezete IT-portfóliójának több mint 60 százaléka már a felhőben jelenik majd meg – ez 30 százalékpontos ugrást jelentene a mostani állapothoz képest.

Ennél is magasabb, 85 százalékos azoknak az aránya, akik 2023-ra valamilyen cloud megoldásban látja az ilyen készségek legalább 40 százalékát, ami hasonló ütemű növekedésnek felel meg. Az adaptáció ütemének gyorsulása azonban kihívásokat is tartogat nem csak az integráció vagy a menedzsment, hanem a kiberbiztonság, az adatvédelem, a befektetések megtérülésének visszamérése vagy a megfelelő szakemberek toborzása szempontjából.

A felhő sem működik magától

Mivel a felhőt a legtöbben a saját rendszerekkel párhuzamosan használják, a hibrid felhőinfrastruktúra és az összetett környezetek hatékony kezelése sem ígérkezik problémamentesnek. A felmérésben résztvevő IT-vezetők 62 százaléka tapasztal nehézségeket, ahogy megpróbál lépést tartani a cloud adaptációval járó, gyorsan változó technológiai feladatokkal és felelősségi körökkel, mint ahogy az adatok vegyes környezetekben való kezelése is egyre összetettebb dolog.

A válaszadók 85 százaléka állítja, hogy szervezete aktuálisan hibrid felhős megközelítést alkalmaz, 88 százalékuk pedig ugyanerre szavaz a belátható jövőre nézve. A leggyakoribb problémának a szükséges szakértelem hiányát (45 százalék), a kiberbiztonsági és adatvédelmi kihívásokat (44 százalék), a szolgáltatások és adatok integrációjának nehézségeit (34 százalék), illetve a felhős és helyszíni végpontok közötti átáthatóság hiányát (31 százalék) tartják.

Bár ebben a sorrendben sokadik szempont, mégis érdemes kiemelni, hogy a megkérdezettek 24 százaléka magasabb költségekről számolt be a nagy felhősödés eredményeképpen, és majdnem ugyanennyien, 23 százalékban az elhamarkodott döntések következményei miatt is növekvő munkaterhelést tapasztalnak, például a technikai adósság felhalmozódása miatt. Mindezen problémák megoldása pedig legnagyobb részben a helyi IT-csapatra hárul, nem szervezhető ki valamilyen külső (cloud) szolgáltatónak.

A kutatást szemléző ZDNet cikkéből az is kiderül, hogy mindössze az informatikai vezetők ötöde gondolja, hogy felhőszolgáltatói minden szükséges eszközt biztosítanak a környezetek kezeléséhez és optimalizálásához. További 42 százalékuk csak részben tapasztalja ezt, így az IT-döntéshozók több mint harmad része minimum elégedetlen velük ezen a téren. A lap a felmérés egyik résztvevőjét idézi, aki szerint a megfelelő emberek és folyamatok nélkül a felhő minden értékét elveszti, nem beszélve a bevonódásról az új funkciók bevezetésében, tesztelésében vagy az üzleti folyamatok átalakításában.