Közvetve a csipgyártásra is komoly hatással lehet Nancy Pelosi tajvani látogatása. Rövid távon fennakadások lehetnek a szállításokban, mivel az amerikai Képviselőház elnökének látogatása ellen tiltakozásul a kínai hadsereg fokozta a tevékenységét a Tajvani-szorosban, a világ egyik legfontosabb kereskedelmi útvonalán, és ez megzavarhatja a kereskedelmi hajózást is.
Hosszabb távú hatása lehet viszont azoknak a gazdasági szankcióknak, melyeket tegnap vezettek be. Mint a Bloomberg írja, leállították néhány élelmiszer importját, de a tajvani iparnak igazán a kereskedelmi minisztérium bejelentése fájhat: Kína nem exportál a szigetre homokot. Ez közvetve és közvetlenül is érzékenyen érintheti a tajvani, azon keresztül pedig a globális félvezetőipart.
Évi sok millió tonna homok esik ki
Arról, hogy az exporttilalom mekkora mennyiséget érint, egyes lapok más-más adatot közölnek. A Bloomberg hivatalos tajvani forrásokra hivatkozva azt írja, hogy 2020-ban kb. 5,7 millió tonna homokot importáltak, melynek 90 százaléka érkezett Kínából. Már ez a mennyiség is kellően jelentős ahhoz, hogy komoly hatással legyen a tajvani gazdaságra. Ha azonban a China Daily adatai pontosak, még komolyabb lehet a probléma: az angol nyelvű kínai pártlap szerint Tajvan éves homokigénye 90 millió tonna, melynek harmada származik Kínából.
Az Aljazeera által megkérdezett szakértők ugyanakkor egyöntetűen úgy nyilatkoztak, hogy a tajvani kivitel tiltása átmenetileg biztosan nehézségeket okoz Tajpejnek. Tajvanon ugyanis egy ideje már komoly hiány van homokból, melynek az építőipar mellett a technológiai és a védelmi ipar is jelentős felhasználója. (A csipgyártásban használt szilíciumot homokból állítják elő.) Az exporttilalom technológiai iparra gyakorolt hatását emelte ki a kínai kereskedelmi minisztérium egy korábbi vezetője is a China Dailynek.
A tajpeji kormányzatnak azonban már lehet tapasztalata a helyzet kezelésében. Kína ugyanis 2007-ben már leállította körülbelül egy évre a Tajvanra irányuló homokkivitelt környezetvédelmi aggályokra hivatkozva. Tajvan akkor új beszerzési csatornákat épített ki, többek között a Fülöp-szigetekről pótolta a hiányt, de a hazai kitermelést is jelentős mértékben növelte. Ezeknek a forrásoknak az ismételt bekapcsolása a gazdasági vérkeringésbe azonban időbe telik. Ráadásul a nagyobb távolságok miatt a költségek is emelkednek.
A közvetett hatás: lassaban épülnek a gyárak
A homokhiány nem csak a szilíciumgyártáson keresztül érinti a világ legjelentősebb félvezető-gyártó kapacitását, hanem az építőiparon keresztül is. Az elmúlt években krónikussá váló csiphiány miatt a tajvani gyártók jelentős kapacitásbővítésbe, új gyáregységek építésébe kezdtek. És bár ezeknek az új gyártóegységeknek csak egy részét építik a szigeten (lásd például a TSMC 12 milliárd dolláros arizonai gyárfejlesztését), azok belassulhatnak, ha homokhiány lesz.
Hosszabb távon azonban Kína csak magának a tajvani félvezetőiparnak a szankcionálásával tudna károkat okozni Tajpejnek. Egy ilyen lépéssel azonban saját gazdaságát is nehéz helyzetbe hozná, mert a kínai gazdaság félvezető-igényeinek jelentős részét a tajvani gyártók elégítik ki, mondta az Aljazeerának egy szingapúri szakértő.
Az ötlettől az értékteremtésig – az üzleti réteg szerepe az adattudományi működésben
Az adattudomány valódi értéke ott válik láthatóvá, ahol az előrejelzések döntésekké, a döntések pedig mérhető üzleti eredményekké alakulnak. Ehhez azonban tudatos üzleti beágyazásra, mérési keretrendszerekre és következetes visszacsatolásra is szükség van.
EGY NAPBA SŰRÍTÜNK MINDENT, AMIT MA EGY PROJEKTMENEDZSERNEK TUDNIA KELL!
Ütős esettanulmányok AI-ról, agilitásról, csapattopológiáról. Folyamatos programok három teremben és egy közösségi térben: exkluzív információk, előadások, interaktív workshopok, networking, tapasztalatcsere.
2026.03.10. UP Rendezvénytér
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak