Kétmilliárd eurót fektet a dolgok internetéhez (IoT – Internet of Things) kapcsolódó fejlesztésekbe az SAP. Ennek első lépéseként felvásárolta a vállalati IoT és m2m platformot fejlesztő PLAT.ONE szoftvergyártó céget. Már a júliusban felvásárolt Fedem Technology felvásárlása is hasonló célt szolgált. A norvég cég struktúramodellezésre specializálódott, amit az SAP épületek és ipari gépek digitális avatarjainak létrehozására szeretne felhasználni, hogy egyfajta speciális távfelügyeleti rendszert alakítson ki.
Felvásárlás, fejlesztés, értékesítés
A PLAT.ONE iparág-specifikus megoldásokat kínál többek között adatközpont-szolgáltatóknak létesítményüzemeltetéshez, közműszolgáltatóknak smart metering rendszerek kialakításához, de vannak eszközeik többek között az egészségügyi, a logisztikai szektornak is.
Megoldásaik alapját a saját fejlesztésű IoT platform adja, amely ígéretük szerint egyrészt segíti a vállalatokat abban, hogy új IoT eszközeiket piacosítsák, másrészt azok integrációját meglévő rendszereikkel. A vállalatnak mintegy 25 jelentős nagyvállalati ügyfele van. Erősek a távközlési szektorban, többek között a Deutsche Telekommal, a BT-vel és a Telecom Italiával dolgoznak együtt, de ügyfelük például a világ egyik legnagyobb szolgáltató cége, a Cognizant is.
Az SAP azonban nem csak felvásárlásokkal erősít. Kiépít egy kutatólabor-hálózatot is. Ilyen laborokat tervez felállítani Palo Altóban, két német városban – Berlinben és Münchenben –,valamint Sanghajban, a brazil São Leopoldo és a dél-afrikai Johannesburgban. Ezek feladata lesz az egyes iparágak igényeihez igazított IoT szoftverek kitalálása és fejlesztése.
Az vállalat a fejlesztések és felvásárlások mellett az értékesítési és marketingstartégiájában is nagy hangsúlyt fektet majd az új irányra.
Az üzleti és állami szférára is lőnek
Az SAP az üzleti és a kormányzati szektornak is akar fejleszteni olyan megoldásokat, melyekkel kihasználhatóak a szenzorok, okos eszközök, valamint a gyors adatelemzés adta lehetőségek – amihez az adatelemzési hátteret a HANA biztosítja.
Az IoT és a HANA összekapcsolására már van is példa. A több tízezer szerelvénnyel rendelkező olasz állami vasút, a Trenitalia ellátta berendezéseit és járműveit szenzorokkal. A szenzorokból érkező adattömeget HANA technológiával elemzi. Így be tudták vezetni a gazdaságos megelőző karbantartást, azaz a meghibásodás előtt javítják vagy cserélik a meghibásodáshoz közeli állapotba került alkatrészeket és berendezéseket. Ezzel elkerülhetők, de legalábbis nagymértékben csökkenthetők a fennakadások a szolgáltatásban. A rendszer bevezetésével a Trenitalia becslései szerint éves szinten körülbelül 100 millió eurót tud megtakarítan.
Az SAP persze nem bújik ki a bőréből: IoT megoldásai alapesetben a gyártói és üzleti rendszerek összekötését segítik, amit kiegészíthetnek az analitikai és automatizációs képességek.
2026-ban a vállalkozások minden eddiginél több adatot generálnak és használnak. Az előrelátó vállalatok ezért újraértékelik a megközelítésüket: mi lenne, ha a tárolás, a biztonsági mentés és az együttműködés egyetlen rendszerben kezelhető lenne?
Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?