Összességében kétmilliárd dollárt szán arra, hogy láthatóvá váljon ezen a piacon. A közelmúltban két céget is vásárolt ehhez.

Kétmilliárd eurót fektet a dolgok internetéhez (IoT – Internet of Things) kapcsolódó fejlesztésekbe az SAP. Ennek első lépéseként felvásárolta a vállalati IoT és m2m platformot fejlesztő PLAT.ONE szoftvergyártó céget. Már a júliusban felvásárolt Fedem Technology felvásárlása is hasonló célt szolgált. A norvég cég struktúramodellezésre specializálódott, amit az SAP épületek és ipari gépek digitális avatarjainak létrehozására szeretne felhasználni, hogy egyfajta speciális távfelügyeleti rendszert alakítson ki.

Felvásárlás, fejlesztés, értékesítés

A PLAT.ONE iparág-specifikus megoldásokat kínál többek között adatközpont-szolgáltatóknak létesítményüzemeltetéshez, közműszolgáltatóknak smart metering rendszerek kialakításához, de vannak eszközeik többek között az egészségügyi, a logisztikai szektornak is.

Megoldásaik alapját a saját fejlesztésű IoT platform adja, amely ígéretük szerint egyrészt segíti a vállalatokat abban, hogy új IoT eszközeiket piacosítsák, másrészt azok integrációját meglévő rendszereikkel. A vállalatnak mintegy 25 jelentős nagyvállalati ügyfele van. Erősek a távközlési szektorban, többek között a Deutsche Telekommal, a BT-vel és a Telecom Italiával dolgoznak együtt, de ügyfelük például a világ egyik legnagyobb szolgáltató cége, a Cognizant is.

Az SAP azonban nem csak felvásárlásokkal erősít. Kiépít egy kutatólabor-hálózatot is. Ilyen laborokat tervez felállítani Palo Altóban, két német városban – Berlinben és Münchenben –,valamint Sanghajban, a brazil São Leopoldo és a dél-afrikai Johannesburgban. Ezek feladata lesz az egyes iparágak igényeihez igazított IoT szoftverek kitalálása és fejlesztése.

Az vállalat a fejlesztések és felvásárlások mellett az értékesítési és marketingstartégiájában is nagy hangsúlyt fektet majd az új irányra.

Az üzleti és állami szférára is lőnek

Az SAP az üzleti és a kormányzati szektornak is akar fejleszteni olyan megoldásokat, melyekkel kihasználhatóak a szenzorok, okos eszközök, valamint a gyors adatelemzés adta lehetőségek – amihez az adatelemzési hátteret a HANA biztosítja.

Az IoT és a HANA összekapcsolására már van is példa. A több tízezer szerelvénnyel rendelkező olasz állami vasút, a Trenitalia ellátta berendezéseit és járműveit szenzorokkal. A szenzorokból érkező adattömeget HANA technológiával elemzi. Így be tudták vezetni a gazdaságos megelőző karbantartást, azaz a meghibásodás előtt javítják vagy cserélik a meghibásodáshoz közeli állapotba került alkatrészeket és berendezéseket. Ezzel elkerülhetők, de legalábbis nagymértékben csökkenthetők a fennakadások a szolgáltatásban. A rendszer bevezetésével a Trenitalia becslései szerint éves szinten körülbelül 100 millió eurót tud megtakarítan.

Az SAP persze nem bújik ki a bőréből: IoT megoldásai alapesetben a gyártói és üzleti rendszerek összekötését segítik, amit kiegészíthetnek az analitikai és automatizációs képességek.

Cloud & big data

Muskhoz hű körítéssel jelentkezett be a tőzsdefelügyelethez a SpaceX

A várhatóan még idén parkettre lépő űrkutatási, távközlési és MI-fejlesztői vállalatpolip szerint potenciálisan a világ minden üzletét, sőt még egy kicsit többet is képesek lehetnek majd megszerezni az általuk alakított új érában.
 
Hirdetés

Az adatkezelés újragondolása 2026-ban: hogyan oldja meg a Synology DS sorozat a valós üzleti kihívásokat

2026-ban a vállalkozások minden eddiginél több adatot generálnak és használnak. Az előrelátó vállalatok ezért újraértékelik a megközelítésüket: mi lenne, ha a tárolás, a biztonsági mentés és az együttműködés egyetlen rendszerben kezelhető lenne?

Önmagukban a sikeres pilotprojektek nem kövezik ki a hosszútávon is jól működő AIaaS- és RPAaaS-használat útját. A szemléletváltáson kívül akad még pár dolog, amit figyelembe kell venni.

a melléklet támogatója a ONE Solutions

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.