Az Információs Társadalom Parlamentje rendezvényen Laufer Tamás, az IVSZ elnöke, mutatta be a Grand Coalition for Digital Jobs kezdeményezést, egyben bejelentette, hogy az IVSZ vállalja kezdeményezés hazai koordinációját. Grand Coalition for Digital Jobs kezdeményezést az Európai Bizottság indította útjára 2013 márciusában. Célja az, hogy a tagállamok kormányokat, az oktatási intézményeket és szolgáltatókat, valamint a piaci szereplőket összefogja az uniós IT-paicot sújtó munkaerőhiány enyhítésére.

Munkanélküliség és súlyosbodó munkaerőhiány

"A munkanélküliség, különösen a képzett fiatalok munkanélkülisége, a jelen társadalom és politika egyik legnagyobb kihívása Európában és sajnos Magyarországon is" – kezdte előadását Laufer, aki szerint ez a tendencia erősen köthető a világ digitalizációjának folyamatához is. Ugyanis ma már a digitális eszközök használatának készsége elengedhetetlen ahhoz, hogy valaki el tudjon helyezkedni. Ez még akkor is így van, ha nem informatikai állásról van szó.

Miközben tehát ott a növekvő munkanélküliség, a másik oldalon megjelent a munkaerőhiány, ami az informatikai munkahelyek esetében különösen égető probléma. Európában ma is közel félmillió, de Magyarországon is több mint 10 ezer betöltetlen informatikai munkahely van, és a becslések szerint a következő 4 évben a betöltetlen állások száma megduplázódik – mondta az IVSZ-elnök.

Ráadásul ez szakemberhiány évek óta nehezíti az iparág helyzetét, és ha találtunk volna erre jó választ, akkor további munkahelyek keletkeztek volna. Ez óriási bevételt jelenthetett volna magyar vállalatoknak, lehetőséget pályakezdőknek és stabilitást a GDP-nek. Laufer állítása szerint egy dedikált IKT munkahely ma évi 12 millió forinttal járul hozzá a GDP-hez, és ha exportra termel, akkor még többel: 20 millió forinttal, ami 4-5-szöröse a nem tudásalapú iparágak hozzájárulásának.

Együtt kell lépnie kormányzatnak, a piacnak és az oktatási rendszernek

A probléma megoldásához az informatikai piac, a kormányzat és az az oktatási rendszer együttműködése kell, mert ha „mindenki a saját parciális és rövidtávú érdekeit nézi, akkor végül mindenki veszít, Magyarország is” – hangsúlyozta az elnök. A teendőket öt pontban foglalta össze.

1. Mindenki számára egyértelművé kell tenni, hogy az informatikai karrier jelenleg az egyik legvonzóbb karrier, és a jövőben is az lesz. Ezt különösen a nők körében érdemes propagálni, hiszen Magyarországon csak minden huszadik nő választ természettudományos pályát, bár a helyzet európai szinten sem jobb.

2. Alapjaiban és a lehető leggyorsabban meg kell újítani az informatika oktatást a köznevelés rendszerében. A korszerű digitális technológiák használatának képessége a munkavégzéshez ma ugyanolyan alapvető, mint az írás-olvasás. Ehhez azonban növelni kell az informatikai oktatás súlyát, amely ma elenyésző a közoktatásban, és meg kell újítani az elavult, érdektelen tananyagokat.

3. Az informatikát dinamikusan és gyorsan változó technológia jellemzi, ezért hangsúlyt kell fektetni a folyamatosan, élethosszig tartó tanulás képességének a fejlesztésére az iskolákban és azokon kívül, digitális távoktatási keretek között, és friss, hatékony tudást biztosító tananyagokból.

4. Létre kell hozni egy naprakész és a munkaerőpiacon elismert minősítési rendszert, amin keresztül honorálhatók azok, akik tesznek azért, hogy a fenti képességeket megszerezzék és megtartsák.

5. Biztosítani kell a munkaerő és a munka egymásra találását. Ez ma nem működik, amit az is mutat, hogy becslések szerint több mint 100 ezer magyar informatikus távozott külföldre, miközben a magyar munkaerőpiac nem tudunk más piacokról ilyen létszámban munkaerőt vonzani.

Évi 150 milliárd forintnyi pluszt hozhat

Laufer Tamás szerint már az is évi 150 milliárd forinttal növekedhetne a GDP, ha a ma betöltetlen 10 ezer IT-munkahelyet sikerülne betölteni. De ez csak az első lépés lehet, hiszen a gazdaság digitális transzformációja elkerülhetetlen, ami a digitális munkahelyek további tízezreit hozza létre a következő évtizedben. A kkv-k nemzetközi versenyképessége is elképzelhetetlen megfelelő informatikai alapok nélkül.

Nincs már „digitális gazdaság” – hagsúlyozta Laufer –, a gazdaság teljes mértékben digitalizálódott. A világ erőforrásainak újraelosztása digitális technológiai alapokon zajlik. Pénzt, munkaerőt, befolyást nyerhet, aki ezt felismeri. Erre a változásra pedig elsősorban oktatással lehet felkészülni. „Még nem késő, de a már 24. órában vagyunk – zárta előadását az IVSZ elnöke.