A 2008-ban indított Indiegogo, ellentétben nagy riválisával, a Kickstarterrel, régóta szeretné a közösségi finanszírozás lehetőségeit kiterjeszteni. A szabályozási környezet idei megváltozása után pedig nem sokat teketóriáztak, és megnyitották a kaput a közösségi kockázati befektetés előtt.

Sok kicsi sokra megy

A hagyományos közösségi finanszírozás esetében a támogatók valamiféle ellenszolgáltatást, terméket, egyéb jószágot remélhetnek pénzükért. Az úgynevezett equity crowdfunding ellenben közvetlen tulajdonrészt garantál egy-egy szép reményű, ám forrásra éhes induló vállalkozásban. Az Indiegogo a befektetésekkel foglalkozó Microventures céggel közösen most ez utóbbi lehetőséget igyekszik mind szélesebb körnek lehetővé tenni.

Az Egyesült Államokban eddig nagyon szigorúan szabályozták a startupokba történő magánbefektetéseket. Csak nagyobb tőkével rendelkező, minősített személyek, illetve vállalkozások invesztálhattak induló cégekbe. Ezen változtattak most tavasszal, ami utat nyitott a kis összegű, online intézhető tőkebefektetéseknek. Az új rendszerben bárki elkölthet néhány ezer dollárt évente ilyen célra, a startupok pedig maximum egymillió dollárt kaphatnak ebből a forrásból.

Ha belekattintunk valamelyik most futó projektbe, rögtön látszik, hogy a hagyományos közösségi finanszírozós oldalakhoz képest itt lényeges több és komolyabb dokumentációt kapnak az érdeklődök. Üzleti tervek, jelentések, egyéb statisztikák, háttéranyagok alapján dönthető el, érdemes-e beszállni. A részesedésvásárlást követően a friss tulajdonosok folyamatos tájékoztatást és jobb esetben részesedést kapnak a későbbi bevételekből.

Kockázatos terep

Egy-egy jó érzékkel kiválasztott célpont óriási hasznot hozhat a kockázati tőkések számára, és most ezt a mézes madzagot húzzák el nagy tömegek orra előtt. Például ha az Oculus 2012-es kampányában nem virtuális szemüvegre lehetett volna befizetni, hanem tulajdonrészt kaphatott volna az ember 300 dollárért, akkor a cég alig két évvel későbbi felvásárlásakor ez a befektetés 43 ezer dollárt fialt volna a 2 milliárdos vételár alapján.

Azonban a hangzatos sztorik, az óriási hozamok csak a jéghegy felszín feletti, jól látható részét adják. Párhuzamosan ezzel a víz alatt egy seregnyi bebukott ötlet, vállalkozás van, amelyekből a befektetők alig valamennyi vagy éppen semmi pénzt nem láttak viszont. Az Indiegogónak tehát nagyon óvatosnak kell lennie a lehetséges célpontok engedélyezésénél, hogy ne visszafelé süljön el a bevételnövelési kísérlet.

Az angolok már nem annyira lelkesek

A mostani bejelentés elsősorban az amerikai piacon hozhat új színt, Európában azonban már évek óta divatja van az ilyen befeketetési formának. Egészen pontosan Angliában virágzik az equity funding, ahol egy sor szolgáltató próbált rárepülni a témára az elmúlt időszakban.

Egészen mostanáig nagyon szaladt a szekér. Egy becslés szerint például tavaly Nagy-Britanniában a korai szakaszú befektetések 15 százalékát szállította a startupoknak a közösségi invesztíció. Ez számszerűleg több mint 330 millió fontot jelentett, ami háromszorosa a 2014-ben realizált pénzmozgásnak. Idén azonban kifulladni látszik a piac. Ennek oka részben mindenképpen a Brexit nem várt megszavazásában keresendő, de a kilépési döntéstől függetlenül is egy lefelé görbülő trend rajzolódik ki.

Az elmúlt öt évben körülbelül ezer vállalkozás jutott tőkéhez ezzel a módszerrel, ám közülük már sok meglehetősen nagy robajjal omlott össze, és mindössze hármat sikerült értékesítenie az alapítóknak. Utóbbiakból 2-3-szoros pénzt láttak viszont a szerencsés befektetők. A sorozatos bukások miatt egyébként a brit hatóságok, ellentétben amerikai kollégáikkal, most a szabályozás esetleges szigorításán gondolkodnak.