A december 9-én átadott hibrid hálózattal a hazai kutatók, valamint egyetemi oktatók és hallgatók számára elérhetővé válik a GÉANT2/3 európai rendszernek azokat a szolgáltatásait, melyeket a kontinens más országaiban a kutatók már évek óta használhatnak – áll a magyarországi felsőoktatás, kutatás és közgyűjteményi hálózat informatikai hátterének kifejlesztését és működtetését húsz éve végző Nemzeti Információs és Infrastruktúra Fejlesztési (NIIF) Intézet közleményében.

Az új hálózat nagy részét az NIIF Intézet fekete üveg infrastruktúrára alapozva építette ki. A hibrid adathálózati infrastruktúra integrálja az IP alapú (internet) szolgáltatásokat a menedzselt pont-pont optikai összeköttetések lehetőségével, támaszkodva a szolgáltatók már létező, illetve fejlesztés alatt álló távközlési infrastruktúrájára.

Hozzáférnek minden jóhoz ■ A most kiépített hibrid adathálózati infrastruktúra az európai felsőoktatási és kutatói adathálózat integráns részeként dedikált kapacitású összeköttetések segítségével hozzáférést biztosít az európai kutatói hálózatok által elérhető nagy értékű kutatási erőforrásokhoz, kísérleti eszközökhöz, szuper-számítógépes kapacitásokhoz és egyedi nagyberendezésekhez.

Az Intézet hangsúlyozza, ez a fejlesztés kiemelkedő a hazai informatika történetében. Magyarország legkorszerűbb és legnagyobb teljesítményű optikai hálózata többéves kutatómunkával, világviszonylatban is a leghaladóbb technológiák alkalmazásával valósult meg.

Kétmilliárdos téttel ■ A mostani fejlesztés a HBONE+ nevű, átfogó elektronikus infrastruktúra fejlesztési projekt része, amelyet az NIIF Intézet 2009-2011 között valósít meg, az Új Magyarország Fejlesztési Terv által támogatott projektek keretében, európai uniós források bevonásával. A hibrid hálózati fejlesztés a teljes HBONE+ projekt 4,2 milliárd forintos költségének mintegy felét teszi ki.