Tíz éven belül a mai ezerszeresére nőhet a mobilhálózatok adatforgalma, az  adatátviteli sebesség pedig akár a mai százszorosa is lehet – állítják egyes kutatók. Ennek egyik oka, hogy a hálózatba csatlakoztatott eszközök megszázszorozódhatnak az évtized végéig. És nem csak a hagyományos mobileszközök száma nő, hanem gép-gép közötti (M2M) kommunikáció miatt új eszközök is megjelennek a hálózatokon. Ez utóbbinál az autóipar és az egészségügy lehet a két meghatározó szegmens.

Ablaknyitó lehetőségek ■ De lépést bírnak-e tartani az adatforgalom növekedési ütemével a hálózatok? A probléma több előadásban, bemutatóban, interjúban is felmerült a most zárult barcelonai mobil világkonferencián (MWC), melyen a hálózati eszközgyártók is komoly erőkkel vonultak fel. Az Ericsson látványos standján is sokat lehetett hallani erről a témáról. A svéd szakemberek már újabb generációváltásról beszéltek. Ám az Ericsson 5G-koncepciója nem cspán technológiáról szól, sokkal inkább a felhasználói élményről.



Az Ericsson standjára látogatók úgy érezhették, jövőutazáson vesznek részt. Kitekinthettek például a „lehetőségek ablakán” (Window of Opportunity). Ez a kisérleti projektet annak a lehetőségét vizsgálja, hogyan lehet egy átlátszó antenna segítségével a hagyományos üvegablakokat hálózatba csatlakoztatni, javítva ezzel a mobilhálózatok beltéri lefedettségét. A fejlesztés emellett alkalmas lehet klíma-, világító és árnyékoló rendszerek működtetésére is. Az ablakokon tartalmat – e-mailt, üzeneteket, feljegyzéseket – is meg lehet majd jeleníteni. Sőt akár átlátszó napelemekkel is fel lehetne szerelni, és akkor áramdforrást sem igényel.

Besegíthet a mikrohullám ■ A mobil hálózatoknál kulcskérdés a lefedettség, de nagyon fontos az adatátviteli kapacitás is. A különféle tereptárgyakkal, például magas épületekkel zsúfolt városi környezetben az úgynevezett felhordó hálózatok telepítésekor elég nehéz úgy elhelyezni az antennákat, hogy azok lássák egymást. A svéd mérnökök ennek a problémának a megoldását a mikrohullámú összeköttetésben és a mikrocellákban látják. A barcelonai kiállításon a kis cellák kiépítéséhez mutattak a mérnökök telepítési megoldásokat, amelyek a cellák telepítését és összehangolását egyszerűbbé teszik.

Kínai kilátások ■ A kínai Huawei Technologies szakértője, Lars Bondelind sem vitatta, hogy a szűkös frekvenciakészletek miatt a makrocellás hálózatok csak korlátozottan bővíthetők, ezért egyre inkább a mikrocellák felé kell elmozdulni. Ez utóbbiakra azonban még nem találtak jó üzleti modellt. Bondelind szerint a mikrocellás építkezés még meglehetősen drága.

Persze a frekvenciabőség sem oldaná meg a mobil hálózatok kapacitáskorlátait. A mai 3,5G-s UMTS hálózatokban használt 900 megaherzes frekvenciasáv ugyanis főleg a lefedettséget javítja, az adatátviteli kapacitást nem. A piacra alig néhány év alatt berobbant távol-keleti gyártó egyébként azt tervezi, hogy 2014-re megduplázza a 4G/LTE hálózati berendezésekből származó bevételét, ami 2012-ben már meghaladta az évi egymilliárd dollárt. A cég kilátásai jók, hiszen a China Mobile a megkévő meglévő 700 ezer bázisálommása mellé csak az idén 200 ezerer akar telepíteni.

Hozta első beszállítóját a Huawei ■ Az Ericssonhoz hasonlóan a Huawei is egyre több szállal kötődik Magyarországhoz. Gavin Dai, a hazai leányvállalat vezetője, a barcelonai kiállításon a Bitportnak elmondta:  kínai beszállítóik közül egyet már sikerült Magyarországra csalniuk. Mint korábban megírtuk, a távol-keleti cég szeretné, ha több beszállítója is közelebb költözne a Magyarországon létesített gyártói és logisztikai bázisához.


Az első fecske a Comlink, amelynek magyarországi leánycégét tavaly októberben jegyezték be. A társaság optikai kábeleket gyárt a Huaweinek. Az idén indulhat a tesztgyártás, várhatóan budapesti helyszínen. Az internetes állásportálok tanúsága szerint már javában folyik a jövendő alkalmazottak toborzása.

A Huawei egyébként 2005-től van Magyarországon. A központ Budapesten található. A cég három és fél éve döntött úgy, hogy a kereskedelmi tevékenységet gyártói és logisztikai profillal is kiegészíti. Ma már Pécsen, Komáromban, Biatorbágyon és Üllőn is van gyártó vagy logisztikai központja.