Az okostelefonok tárhelyével kapcsolatban jóval hamarabb ugorhat be a "véges" jelző, mint a számítógépeinknél. Egy pár milliméter vastag, tenyérnyi készülékbe nem fér bele több terabájtos merevlemez, ezért kénytelenek vagyunk beérni a vékonyka belső tárhelyekkel (már ha egyáltalán van ilyen, hiszen az olcsóbb készülékekben ez szinte használhatatlanul kevés) és a bővítőkártyákkal (már ahol van erre lehetőség, hiszen az iPhone-okban vagy néhány egyéb gyártó egyes készülékeiben bizony nem támogatott az ilyen jellegű bővítés). Gyorstippünkben összefoglajuk az okostelefonok tárhelyproblémáinak leggyakoribb okait és a leggyorsabb orvoslási módszereket.

Kártyázni ér! ■ A legegyszerűbb módszer természetesen a memóriakártya megvásárlása vagy bővítése. Egyes telefonokban (leginkább az olcsóbb típusokban) annyira szűkre szabják a belső flash tárhelyet, hogy akár 1-2 alkalmazás telepítése, vagy akár egy lemeznyi mp3 zenefájl felmásolása után máris "levegőért kapkod" a telefon. Előfordul, hogy ilyenkor a készülék működése is lelassulhat vagy akár meg is zavarodhat, hiszen például androidos készülékek esetében a belső memória elvben megegyezik magával a tárhellyel, és a túltömött tároló miatt a készülék rendszere sem lesz képes "gondolkodni" és végrehajtani az alapszintű feladatokat.


Ha tehát van memóriabővítési lehetőség a telefonon, a legegyszerűbb lehetőség ennek kihasználása. Már egy 1-2 gigabájtos microSD kártya is nagy segítség lehet, amelyet 1-2 ezer forintból megúszhatnak azok is, akik nem szeretnének sokat költeni a telefonra és kapcsolódó dolgokra. A kártya behelyezése után ajánlott az adatfájlokat (tehát például fotókat, zenefájlokat, dokumentumokat és egyebeket) már erre menteni, így felszabadítva a telefon erőforrásait.

Kártyatrükk mesterfokon ■ Persze sokszor nem elég, ha csak az adatfájlokat mozgatjuk át memóriakártyára. Alapvetően az Androidra települő alkalmazások automatikusan a belső memóriába fészkelik be magukat, így egy idő után a túl sok app installálása is megeszi az erőforrásokat attól függetlenül, hogy használunk-e memóriakártyát vagy sem.

Szerencsére már több megoldás létezik arra, hogy felülbíráljuk a rendszer és az alkalmazások rigolyáit. Ilyen például az egyéb hasznos funkciókkal is rendelkező ZDbox, amely telepítés után beépül a rendszerbe, és többek között a telefonban elérhető memóriák / tárhelyek állapotát is figyeli. Lehetőséget ad arra is, hogy az alkalmazások nagy részét átmozgassuk a memóriakártyára, ezzel felszabadítva a belső tárhelyet. Ilyenkor csak arra figyeljünk, hogy az átültetett appok nem lesznek elérhetőek a kártya kiszedésekor, vagy számítógéphez csatlakoztatás közben. Az ügyes alkalmazás ráadásul minden újabb app telepítése után közvetlenül apró figyelmeztetés formájában felajánlja, hogy a frissen beszerzett szoftvert rögtön a memóriakártyára küldi.


Szinkronban a világgal ■ De vajon mi a helyzet akkor, ha telefonunkat olyan szinten mozgó irodának vagy épp mini adatközpontnak akarjuk használni, hogy már a memóriakártya sem elegendő? Ilyenkor hívhatjuk segítségül a cloudos tárhelyszolgáltatásokat, például az iPhone-ra, Androidra, BlackBerry OS-ra, és kis trükkel Windows Phone-ra is elérhető Dropbox, melynek mobil változata gyakorlatilag ugyanazt tudja, mint a PC-s verzió. Egyrészt szinkronizálhatjuk fájljainkat különféle eszközeink között, de arra is lehetőség nyílik, hogy a PC-ről a felhőbe mentett adatokat, képeket, zenéket és minden egyebet ne kelljen folyamatosan a telefonon (is) tárolni, ám a weben keresztül bármikor hozzáférhessünk azokhoz, amelyekre épp szükségünk van.


Természetesen egyre több ilyen szolgáltatás elérhető: Androidra ott a natív Google Drive, Windows Phone alá a SkyDrive. Ezek ráadásul szép lassan szintén kezdenek terjeszkedni a többi platform felé. Érdemes tehát körbenézni és használatba venni az általunk leginkább kedvelt cloudos tárolót (vagy akár egyszerre többet is).