A mobilos kiadás után az Ubuntu bemutatta az operációs rendszer táblagépre megálmodott kiadását.
Mi magunk is elmerengtünk már azon pár héttel korábban, hogy mégis mi szükségünk van egy újabb mobilos operációs rendszerre. Az Ubuntu is biztosan feltette magának ezt a kérdést, és mivel pozitív választ adott rá, vagyis lát az OS kiterjesztésében fantáziát, meg is kezdte a "mobilizáció" folyamatát. Az elsősorban alacsony árfekvésű mobilokra szánt rendszer a készülékkategóriával ellentétben prémium érzést ad, ami akár a siker egyik kulcsa is lehet.

Egy rendszer mind felett  A másik kulcs pedig az, amit az Ubuntu támogatója, a Canonical gondol a jövőről, az eszközök használatáról és a konvergenciáról. Mark Shuttleworth szerint egyetlen rendszer szükséges ahhoz, hogy a különböző eszközök kiszolgálják a felhasználóját, és az Ubuntu táblagépre optimalizált verziójával meg is van (a desktop és a mobil után) a harmadik meghódított terület. A cég hamarosan kiadja az Ubuntu Nexus modelleken (Galaxy Nexus, Nexus 4, Nexus 7, Nexus 10) tesztelhető első publikus, fejelsztői verzióját, amit egy Nexus 4 segítségével mi is ki fogunk próbálni, a tapasztalatokról pedig beszámolunk.
 


Minden ismerős egy kicsit
  A bemutató videóban, illetve az első tapasztalatok szerint az Ubuntu tabletes kiadása ötletesen és valóban igényesen ötvözi azokat az elemeket, amelyek az Androiból, a Windows 8-ból, illetve a Kindle Fire-ből már ismerősek lehetnek. A nyitóképernyőn az előre beállított fiókok (van vendégfiók is) közül kell kiválasztani a sajátunkat, köztük válogatva az ahhoz tartozó háttérképek jelennek meg.

Az Ubuntu vezérlése az összes ismert oprendszernél erősebben használja a gesztus alapú navigálást (talán még a BB10 esetében ennyire hangsúlyos ez az irány). A kijelző mind a négy széle interakcióra alkalmas: balról simítva a kijelzőt az alkalmazások tűnnek fel, egy hosszabb mozdulattal pedig az appok listáját szemlélhetjük meg. A használatot könnyítő, gyorsító mozzanat, hogy az appok kiválasztásakor a felhasználó ujja a felületen marad, így annak felemelése nélkül kiválaszthatja a kívánt alkalmazást.


Az Ubuntu OS médialejátszója: minden megosztható

Multitasking deluxe 
Az alkalmazások párhuzamos futtatása itt alapvető, viszont a táblagépes verzióban ezt megfejelték az úgynevezett „side stage” funkcióval, ami lehetőséget nyújt arra, hogy egy táblagépes, illetve egy mobilos alkalmazás egymás mellett jelenjen meg a képernyőn. Például ezzel a módszerrel megoldható, hogy videóhívás közben a kijelző jobb szélét megérintve „képbe hozzunk” egy jegyzettömböt és beszélgetés közben anélkül jegyzeteljünk ide, hogy az applikációk között váltogatni kellene.

Míg a multitasking megoldás egy kissé a Windows 8-ra hajaz, addig a felülről lehúzható értesítési mező gyökerei egyértelműen az Androidból erednek. Az egyérintéses kezelési módszert itt is alkalmazták, vagyis a további beállítási lehetőségek előhívásához nem kell felemelni a kezünket.
A másik figyelemreméltó tulajdonság, hogy az üzenetek értesítések kezelése, a fényerő, vagy a Wi-Fi beállítás közben nem kell megszakítani az éppen végzett feladatot, ahhoz zökkenőmentesen visszatérhetünk.

Tényleg kell nekünk még egy okostelefonos rendszer? 
Táblára írt évértékelő: tabletpiac 2012-ben
Androidos táblagéppel kacérkodik a HP

Az Ubuntu rendszere egyelőre korlátozott képességekkel rendelkezik, de a Canonical gőzerővel toborozza a fejlesztőket azzal az ígérettel, hogy akár 5 perc alatt el lehet készíteni az első ubuntus alkalmazást. Nekünk, azaz a felhasználóknak még legalább egy évet várnunk kell az Ubuntu mobilra és táblagépre megálmodott verziójára, mivel a cég ígérete szerint 2014 első negyedévében számíthatunk a rendszert támogató első eszközök megjelenésére.

Az MI-ügynökök olyan káoszt okozhatnak, amire nem ártana felkészülni

Ha a mesterségesintelligencia-ágenseket alkalmazó cégek elmulasztanak bizonyos feladatokat, akkor súlyosan megfizethetik az MI-felhajtás árát.
 
Hirdetés

Az AI mint vállalati működési réteg: hogyan alakul át a digitális operáció?

A vállalati digitalizáció következő szakaszát egyre kevésbé az új alkalmazások vagy önálló technológiai projektek határozzák meg. A fókusz fokozatosan a működés egészének átalakulása felé mozdul: hogyan lehet a folyamatokat gyorsabban, hatékonyabban és nagyobb üzleti kontroll mellett működtetni egy olyan környezetben, ahol az adatmennyiség, a rendszerek komplexitása és a reakcióidővel kapcsolatos elvárások folyamatosan növekednek.

Önmagukban a sikeres pilotprojektek nem kövezik ki a hosszútávon is jól működő AIaaS- és RPAaaS-használat útját. A szemléletváltáson kívül akad még pár dolog, amit figyelembe kell venni.

a melléklet támogatója a ONE Solutions

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.