Az Ipsos 2010-ben több mint ezerfős online mintán vizsgálta meg a magyar internetezők mobiltelefonhoz fűződő viszonyát. „Három csoportra osztva az embereket jól látszik, hogy másképpen viszonyulnak a mobiltelefonokhoz azok, akiknek modernebb, érintőkijelzős készüléke van; azok, akik a jövőben szeretnének ilyet vásárolni és azok, akiknek nincs és nem is akarnak ilyesmit a zsebükben hordani.” – hangsúlyozta Dr. Pintér Róbert, az Ipsos zRt. online stratégiai igazgatója.
Csak telefonálásra való | A kutatás adataiból jól látszik, hogy ki mire használja a készülékét. A klasszikus telefon mellett elkötelezettek, és arról váltani nem kívánók közel héttizede szerint a mobil csak telefonálásra való. Az érintőkijelzős készülékkel rendelkezőknek csak a négytizede azonosul ezzel az állítással.
Ehhez hasonlóan, az új funkciók bővülését is elsősorban a nyomógombos készülékek elkötelezett használói nézik rossz szemmel. Közülük több mint minden negyedik egyáltalán nem érti, miért kell a mobiltelefonba az a „sok felesleges funkció”. Ugyanakkor ezzel a megközelítéssel az érintőkijelzős készüléktulajdonosok mindössze 8 százaléka ért egyet.
Az arányok alapján megállapítható, hogy az emberek egyre nyitottabbak a mobiltelefonok új funkcióira. A válaszokat vizsgálva az prognosztizálható, hogy növekszik a már meglévő funkciók használata és elfogadottsága.
Elektromos póráz | Valószínűleg korosztályi különbségek állnak annak hátterében, hogy a nyomógombos készülékek tulajdonosai sokkal inkább érzik elektronikus póráznak mobiljukat. Míg közülük közel háromtized ért egyet azzal az állítással, hogy a mobiltelefon elektronikus póráz, addig az érintőkijelzős telefonok tulajdonosainál ez mindössze 18 százalék, sőt bő egyharmaduk egyenesen el is utasítja ezt a kijelentést.
Az Ipsos kutatása jól rímel a nemzetközi trendekkel: az érintőkijelzős mobilt használók egy jó része unaloműzőnek használja a készülékét. Közülük is 19 százalék nagymértékben egyetért azzal az állítással, hogy sokszor halálra unná magát a mobilja nélkül, míg a nyomógombos telefonok híveinek ez csak mindössze 6 százalékára igaz.
Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?