2013-ban kerülhetnek tömegtermelésbe azok az okostelefonokba és táblagépekbe szánt, 22 nanométeres gyártástechnológiával előállított rendszerchipek (SoC), amelyek jelentősen hozzájárulhatnak az Intel felzárkózásához a mobil szegmensben. Bár a vállalat továbbra is a PC-ipar domináns szereplője, a mobil eszközök gyorsan bővülő piacán eddig technológiai fölénye ellenére sem alkotott maradandót, és egyelőre jelentős hátrányban van Qualcomm-mal, az Apple-lel vagy a brit ARM processzorterveit licencelő más gyártókkal szemben.

A hétfőn, San Franciscóban rendezett iparági konferencián bejelentett fejlesztések nyomán az elemzők szerint jövőre kifejezetten versenyképes Intel-termékekkel találkozhatunk. (A társaság egyébként már évekkel ezelőtt bemutatta 22 nanoméreres eljárását, és idén áprilisban indította el legelső CPU-szállítmányait, de a SoC-k gyártása összetettebb feladatot jelent.) Az Intel mobil rendszerchipjei jelenleg 32 nanométeren készülnek, míg a Qualcomm felső kategóriás termékei 28, az Nvidia lapkái pedig 40 nanométeres csíkszélességű alkatrészekből épülnek fel.

Kicsik és nagyok ■ A mobil eszközök területén a legfontosabb újítások általában az akkumulátorok hatékonyabb kihasználásával, vagyis az energiatakarékossággal kapcsolatosak. Ilyen a következő év egyik legszebb reményű megoldása, az ARM big.LITTLE architektúrája is, amely a különféle processzormagok "összecsomagolásáról" szól. Ennek első generációs példája a Nexus 10 tabletben felbukkanó, de adatközponti felhasználásra is szánt Cortex-A15, illetve a szélsőségesen energiahatékony Cortex-A7 kombinációja.

Az Nvidia Tegra 3-ban már megvalósított elképzelés lényege, hogy az alkalmazások teljesítményigényük szerint futhatnak az erősebb vagy a takarékosabb magokon, amelyek akár külön-külön ki is kapcsolhatók. A gyártók az első körben legfeljebb négy-négy magos konfigurációk közül válogathatnak, hogy piacra dobják a minden bizonnyal szimmetrikus implementációkat. Később persze több variáció is felbukkanhat: az ARM mobil megoldásokért felelős igazgatója, Laurence Bryant például a kettő-négyes felállást tartja ideálisnak az okostelefonokra jellemző terheléshez.

Tisztul a hang és a kép ■ Az idén már az LG és a Sharp is bejelentette, hogy dolgozik az 1920×1080-as felbontású érintőkijelzőkön, az első full HD okostelefon pedig a HTC kínálatában jelent meg az év végén, egyelőre csak a tengerentúlon. Egészen biztos, hogy 2013-ban sorra érkeznek majd a hasonló felszereltségű készülékek, folyamatosan növelve a képernyők méretét. A kritikák szerint azonban a nagyobb felület és felbontás durván lenyomja a telefonok üzemidejét, így a gyártók sem gondolkodhatnak a HTC Droid DNA 2020 milliamperórás akkujában.


A 4G szolgáltatások piaca évekkel az első kereskedelmi LTE hálózatok felbukkanása után is sok lehetőséget tartogat. A gyártók részéről ilyesmi lehet az alkalmazásprocesszorok és az LTE modemek közös lapkára építése, ami a fentieknek megfelelően ugyancsak kitolhatja a készülékek üzemidejét. A mobil operátorok slágere egy az LTE-hálózaton nyújtott hangszolgáltatás (VoLTE) lehet, ami nem utolsósorban azt is lehetővé tenné számukra, hogy saját alternatívát állítsanak a Skype, a Facebook és a többi, webalapú versenytárs szolgáltatásaival szemben.

A VoLTE hálózatokon a megfelelő beszédtömörítő algoritmusoknak köszönhetően már alapkészség lehet a HD hangzás, de ugyanígy szó van a videóhívásokról, a csevegésről vagy más multimediás funkciókról is, vagy akár a bejövő hívások és az egyes munkamenetek kiosztásáról a különböző készülékek között. Az iparági szereplőket tömörítő GSA becslése szerint a kereskedelmi LTE hálózatok száma 2012 végére 166 lesz világszerte, ami a jövő évben 209-re növekszik. Az első LTE-alapú mobilhang-szolgáltatás a nyáron indult el Dél-Koreában, a hazai T-Mobile a tervek szerint jövőre indítja el a bevezetést megelőző, nagyjából egy évig tartó fejlesztéseket.