A Flurry mobilpiaci elemző vállalat a Nexus One startjától fogva figyelemmel kíséri az Androidos okostelefon forgalmát. Legutóbbi adataik szerint a készülék megjelenése óta eltelt 74 napban összesen 135 ezer darab talált gazdára, ami bizony nem túl fényes eredmény.

A szomszéd fűje zöldebb | Az eladási számok főleg akkor válnak kontrasztossá, ha megnézzük a fontosabb versenytársak, például a Motorola Droid vagy az Apple iPhone hasonló időszakra mért eredményeit is - ebben az periódusban mindkét telefont milliós nagyságrendben értékesítették.

Hogy miért pont 74 nappal számol a Flurry? Ennyi időbe telt ugyanis, amíg az eredeti, első generációs iPhone elérte az egymillió eladott darabszámot még 2007-ben. A Motorola Droid még az Apple telefonjánál is fürgébb volt, a hetvennegyedik napra 1,05 milliót adtak el belőle. A második és harmadik generációs iPhone-ok egyébként még ennél is nagyobb számban fogytak a szóban forgó 74 nap alatt.

A mélyrepülés oka | Nézzük, mi lehetett a baj, hiszen a várakozások kifejezetten nagyok voltak a Google első hivatalos "saját" telefonjával kapcsolatban. A legfontosabb probléma mindenképpen az volt, hogy a legtöbb országban (például a legfontosabb felvevőpiacok egyikének számító Egyesült Államokban és Kanadában) a telefont a T-Mobile hálózatához kötötték, és bár létezett kártyafüggetlen változat is, azt azonban jóval magasabb áron kínálták. A T-Mobile az észak-amerikai területeken a legkisebb 3G lefedettséggel rendelkezik, ami jelentős probléma, ha egy olyan telefonról beszélünk, mint a kifejezetten nagy sávszélességre kihegyezett Nexus One.

A Droid a legnagyobb tengerentúli szolgáltató, a Verizon hálózatában kapható, az iPhone pedig a kissé gyengébben muzsikáló, ám 3G szinten még mindig erős AT&T holdudvarába tartozik. Elemzők szerint egyébként van rá esély, hogy a Nexus One bekerüljön a Verizon kínálatába is, ez talán segíthet a gyengélkedő forgalmi mutatókon.

Sokan azt is problémásnak tartják, ahogy a Google az ügyfelek problémás ügyeit intézi. A szerződésekben az áll, hogy 120 napon belül visszaadhatják a telefont a felhasználók, ám a hangzatos ígéretek mögött a gyakorlatban egy elég macerás procedúra rejtőzik. Ez egy jelentősebb összeg befizetésével is jár, amit még a T-Mobile is megfejel egy hasonló nagyságrendű díjjal.

A garanciális szolgáltatások terén szintén nagy a zűrzavar. Ha egy amerikai ügyfélnek például a Blackberry telefonjával van gondja, elég felhívnia a szolgáltatót, aki hardveres probléma esetén is szinte minden esetben megoldja a gondokat és az ügyfélnek nem kell a készülék gyártójával kapcsolatba lépnie. Ellenben a Nexus One esetében a hibrid megoldás furcsa eseményeket hoz: hardveres problémával a készüléket gyártó HTC-hez, szoftveres gondok esetén a Google szakembereihez, szolgáltatási ügyekben pedig a T-Mobile-hoz kell fordulni, amit az ügyfelek jogosan kifogásolnak.