Nagyjából két hete jegyezték be hivatalosan a legutóbbi mobiltenderen komplex frekvenciacsomagot elnyert állami hátterű MPVI Mobil Zrt.-t, amely mint ismert a Magyar Posta Zrt. 10 százalékos, a Magyar Villamos Művek 45 százalékos, illetve az MFB Invest Zrt. ugyancsak 45 százalékos részvételével jött létre. 

A pénteki első nyilvános megjelenésen a négytagú igazgatóság nevében Kalmár István elnök és Schmidt Pál igazgatósági tag ismertetett néhány már publikusnak szánt részletet a félmilliárd forintos alaptőkével létrehozott és többszáz fős létszámúra tervezett céggel kapcsolatban. Ebből egyebek mellett megtudható volt, hogy majd csak a hamarosan esedékes közgyűlés után válik nyilvánossá a cég jövendő vezérigazgatójának a neve.

_{Kalmár István és Schmidt Pál az újonnan megalakult negyedik mobilszolgáltató bemutatkozó sajtótájékoztatóján} / _{MTI Fotó: Soós Lajos}

Maga a szolgáltatás sem a cégbejegyzéshez használt egyébként sem igazán figyelemfelkeltő elnevezéssel indul majd, a jövendő márkanévvel kapcsolatban már folyik az ötletelés. (Emlékeztetőül, a piac harmadik szereplőjeként  a 90-es évek végén indult Vodafone Magyarországnál is egy ideig kettős volt az elnevezés, az alapítók névbetűi  alapján V.R.A.M képezték a cégbejegyzéshez szükséges elnevezést, de márkanévként már a Vodafone-t használták.)

Nemzeti ügy ■ Kalmár István a felfokozott médiaérdeklődés kapcsán megjegyezte:  "szinte már nemzeti üggyé válik a negyedik mobilszolgáltató léte”, amelyet egyébként közvetett állami tulajdonúnak minősített. Részben ez utóbbi miatt is, a cég beszerzései  nem tartoznak majd a közbeszerzési előírások hatálya alá.  Kalmár István fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a mobilszolgáltatót  három nyereséges állami cég alapította, és tőle is elvárás lesz az eredményes működés, a versenyképesség és a hatékonyság. 

A versenypiaci működést hangsúlyozta Schmidt Pál is, aki megjegyezte, hogy a hálózat kiépítéséhez a cég beindításához saját és külső forrást  – bankit és beszállítóit egyaránt igénybe akarnak venni, de ennek az arányát  nem kívánta taglalni. Szerinte a telített mobilpiacokra is léteznek olyan üzleti modellek, amelyekkel egy állami társaság is működhet nyereségesen, de ezek mibenlétét ugyancsak nem kívánta részletezni.  A még igencsak képlékenynek tűnő stratégia azon részkérdésére sem adtak választ, hogy milyen piaci részesedés mellett lehet elérni a nyereségességet és azt milyen időtávon belül akarják elérni.

Elhangzott még, hogy a jövendő ügyfélkör kapcsán nemcsak az állami vállalatokra, intézményekre, hanem a magánszféra előfizetőire is építeni akarnak, de azt még ugyancsak nem tudták megmondani, hogy a szolgáltatás ténylegesen mikor indulhat.  A tenderfeltételek között szerepelt, hogy ez év végére Budapest belső kerületeiben már saját hálózattal kell rendelkeznie, az országos lefedettséghez pedig az  év során a többi szolgáltatóval kell megállapodnia a belföldi roaming feltételeiről.  Az új szolgáltató mind a hang- mind az adatpiacon meg akar jelenni, az utóbbin belül különösen jó üzletet lát a közműcégekkel összefüggő fogyasztás mérésben, a SIM-kártyákkal működő okosmérők  piacán.