Megtartotta első hivatalos sajtótájékoztatóját péntek délelőtt a hazai mobilszolgáltatói piac legújabb szereplője, az állami cégek konzorciumaként létrehozott MPVI Mobil Zrt. A bemutatkozás meglehetősen rövidre sikeredett, a cég képviselői sok üzleti információt hagytak homályban.
Nagyjából két hete jegyezték be hivatalosan a legutóbbi mobiltenderen komplex frekvenciacsomagot elnyert állami hátterű MPVI Mobil Zrt.-t, amely mint ismert a Magyar Posta Zrt. 10 százalékos, a Magyar Villamos Művek 45 százalékos, illetve az MFB Invest Zrt. ugyancsak 45 százalékos részvételével jött létre.
A pénteki első nyilvános megjelenésen a négytagú igazgatóság nevében
Kalmár István elnök és
Schmidt Pál igazgatósági tag ismertetett néhány már publikusnak szánt részletet a félmilliárd forintos alaptőkével létrehozott és többszáz fős létszámúra tervezett céggel kapcsolatban. Ebből egyebek mellett megtudható volt, hogy majd csak a hamarosan esedékes közgyűlés után válik nyilvánossá a cég jövendő vezérigazgatójának a neve.
Kalmár István és Schmidt Pál az újonnan megalakult negyedik mobilszolgáltató bemutatkozó sajtótájékoztatóján / MTI Fotó: Soós Lajos
Maga a szolgáltatás sem a cégbejegyzéshez használt egyébként sem igazán figyelemfelkeltő elnevezéssel indul majd, a jövendő márkanévvel kapcsolatban már folyik az ötletelés. (Emlékeztetőül, a piac harmadik szereplőjeként a 90-es évek végén indult Vodafone Magyarországnál is egy ideig kettős volt az elnevezés, az alapítók névbetűi alapján V.R.A.M képezték a cégbejegyzéshez szükséges elnevezést, de márkanévként már a Vodafone-t használták.)
Nemzeti ügy ■ Kalmár István a felfokozott médiaérdeklődés kapcsán megjegyezte: "szinte már nemzeti üggyé válik a negyedik mobilszolgáltató léte”, amelyet egyébként közvetett állami tulajdonúnak minősített. Részben ez utóbbi miatt is, a cég beszerzései nem tartoznak majd a közbeszerzési előírások hatálya alá. Kalmár István fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a mobilszolgáltatót három nyereséges állami cég alapította, és tőle is elvárás lesz az eredményes működés, a versenyképesség és a hatékonyság.
A versenypiaci működést hangsúlyozta Schmidt Pál is, aki megjegyezte, hogy a hálózat kiépítéséhez a cég beindításához saját és külső forrást – bankit és beszállítóit egyaránt igénybe akarnak venni, de ennek az arányát nem kívánta taglalni. Szerinte a telített mobilpiacokra is léteznek olyan üzleti modellek, amelyekkel egy állami társaság is működhet nyereségesen, de ezek mibenlétét ugyancsak nem kívánta részletezni. A még igencsak képlékenynek tűnő stratégia azon részkérdésére sem adtak választ, hogy milyen piaci részesedés mellett lehet elérni a nyereségességet és azt milyen időtávon belül akarják elérni.
Elhangzott még, hogy a jövendő ügyfélkör kapcsán nemcsak az állami vállalatokra, intézményekre, hanem a magánszféra előfizetőire is építeni akarnak, de azt még ugyancsak nem tudták megmondani, hogy a szolgáltatás ténylegesen mikor indulhat. A tenderfeltételek között szerepelt, hogy ez év végére Budapest belső kerületeiben már saját hálózattal kell rendelkeznie, az országos lefedettséghez pedig az év során a többi szolgáltatóval kell megállapodnia a belföldi roaming feltételeiről. Az új szolgáltató mind a hang- mind az adatpiacon meg akar jelenni, az utóbbin belül különösen jó üzletet lát a közműcégekkel összefüggő fogyasztás mérésben, a SIM-kártyákkal működő okosmérők piacán.
