Amióta a mesterséges intelligencia berobbant, mintha nem is létezne más a világon. MI-hez fejlesztett hardverek, MI-vel támogatott üzemeltetők, MI-alapú automatizálás, MI-alapú gyártás, MI-alapú chatbotok, közlekedés, orvoslás… MI itt, MI ott, MI mindenütt. A startupok is ráéreztek arra, hogy ha pénzt akarnak szerezni ötletük megvalósítására, akkor az "artificial intelligence" a legjobb hívószó. Ha a kifejezést valahogy bele lehet szuszakolni az elevator pitch-be, az már fél siker a befektetők meggyőzéséhez.

A Cruchbase adatai szerint 2024-ben világszerte 100 milliárd dollárt fektettek mesterséges intelligenciát fejlesztő startupokba. Ám ebből leginkább az olyan, már befutott sztárcégek részesültek, mint a Databricks, az OpenAI, az xAI vagy az Anthropic, melyeket akár több tízmilliárd dollárral is megdobtak a befektetők. Az adatokból a Qubit Capital azt olvasta ki, hogy az MI felfalja a kockázati tőkepiacot. Ebből pedig sok startupper azt szűri le, hogy mindegy, mit, csak legyen benne MI.

Egy indiai startupgyorsító program azonban mintha árnyalná ezt a képet. Bár India tőlünk messze van, az akcelerátorprogram két szempontból mégis érdekes. Egyrészt a kontinensnyi ország technológiai ipara gyorsan nő fel a világ vezetőihez, másrészt a programot két fontos cég jegyzi: a Google (az AI Futures Fund) és a Accel kockázati tőketársaság (VC).

Mint a TechCrunch beszámolójában olvasható, a tavaly novemberben meghirdetett versenyre, több mint 4000 pályázat érkezett, négyszer annyi, mint az Accel egy évvel korábbi pályázatára. A díjak vonzóak voltak: maximum 2 millió dollár befektetés és 350 ezer dolláros Google Cloud kredit (felhő + MI számítás).

Ám gyorsan kiderült, hogy a versenyzők többsége nem lépett túl a "mindegy, hogy mit, csak legyen benne MI" koncepción. Már meglévő modellek képességeit próbálták "átcsomagolva" eladni valamilyen szoftverhez társítva. Legalább 70 százalékuknak valójában nem volt lényegi mondanivalója az MI-ről. A szervezőket különösen az lepte meg, hogy milyen kevés ötlet érkezett az egészségügy és az oktatás MI-vel történő megreformálására, ellenben rengeteg pályázat próbálkozott a sokadik termelékenységi vagy kódolástámogató eszközzel.

Utóbbiak kudarca arra figyelmeztet, hogy hiába növelik a VC-k az MI-jellegű befektetéseik, egyre tisztábban látják azokat a zsákutcákat is, melyeket el kell kerülniük. Tehát valóban több pénz tesznek az MI-be, de azt is jobban megnézik, hogy milyen az az MI.