Mostantól öt versenyzővel számolhatnak azok, akik szeretnének kiigazodni az érintőképernyős, mini-számítógépként is használható okostelefonok legfontosabb jellemzői, azok alapvető szoftverrendszerei közt. Hivatalosan is elstartolt a Windows Phone 7, hosszú várakozás után kapható a harmadik generációs Symbiant futtató Nokia N8, a trendteremtő, immár négyes számú, iPhone tovább erőlteti zárt világát, a BlackBerry még az üzletre fókuszál, de közben kitörne a „vállalati gettóból”, a Google Android pedig nyíltságából próbál előnyt kovácsolni.

Az utóbbi hetekben valamennyi – a hazai piacon még nem minden esetben elérhető – új csúcsmodell megfordult a kezünkben, és összességében elmondható, hogy valamennyi szoftverrendszer (azaz platform, vagy másképp: operációs rendszer) jól vizsgázott; elődjeihez képest jobban kezelhető és korszerűbb lett. A villámháború kora véget ért, a különböző mobil operációs rendszerek mögött álló gyártók most helyezkedéssel, piaci stratégia-alkotással, a célcsoportok meghatározásával kezdenek hozzá a totális letámadáshoz.

_{A táblázat nagyítható!}

A telefon nem PC ■ Ezzel a jelmondattal indították útjára a Windows Phone 7 operációs rendszert. Steve Ballmer Microsoft-vezér beharangozója szerint le kell számolni azzal az elképzeléssel, hogy az okostelefonok miniatűr notebookokként képesek legyenek kiváltani a számítógépek feladatait. Ehelyett letisztult, alapvető funkciókat előtérbe helyező dizájnnal próbál különbözni versenytársaitól a régóta esedékes új Windows Phone platform.

A Microsoft a fejlesztések során láthatóan jól tudta, hogy mobilpiaci lemaradását csak úgy tudja behozni, ha a meglévő platformoktól teljesen eltérő szemléletű, felhasználóbarát rendszert kínál. Utóbbi célt a készülékgyártókkal kialakított nagyon szoros együttműködéssel segíti: a hardvereknek a Microsoft által megszabott, kifejezetten szigorú követelményrendszernek kell megfelelniük. Ennek eredményeképpen igényes, prémium kategóriás készülékeken debütál a rendszer.

Így a HTC, a Dell, a Samsung és az LG csúcsmodelljein a Windows Phone 7 kifejezetten gyorsnak és egyszerűen kezelhetőnek bizonyult. A Google Androidot szerető „szabadságpártiak” minden bizonnyal kevesellni fogják a szerényen testre szabható szoftverkörnyezetet, vagy a független, külső alkalmazások telepítésének hiányát. Sokaknak furcsa lehet a memóriakártyás bővíthetőség tiltása is.

A Nokia birodalmába tartozó Symbian operációs rendszer a mobil Windowshoz hasonlóan hosszú-hosszú kihagyás után vetette bele magát újra a csatába. A csúcskategóriás Nokia N8 készüléken debütáló Symbian^3 első látásra keveset változott elődjéhez képest: a felhasználói felület kinézete nagyon hasonlít az eddig megszokotthoz. Az igazi fejlesztések inkább a „motorháztető alatt” történtek, és a használat során derülnek ki.

Egyrészt a legújabb, egyszerre több ujjmozdulatot ismerő (multitouch) érintőképernyők kezelésének támogatását kapta meg a rendszer, másrészt pedig erősödött a mobil adatátviteli megoldások támogatása. Sokkal biztosabb és gyorsabb a 3G mobil-, és a vezeték nélküli internetezést lehetővé tévő Wi-Fi kapcsolat. A lapozgatható képernyők és az ezekre kihelyezhető több tucatnyi minialkalmazás (widget) miatt a Symbian is jóval közvetlenebbé és kézre állóbbá vált. Ráadásul amíg egy windowsos vagy androidos mobilban lassacskán már kötelező az 1 gigahertzes processzor, az N8 600 megahertzes chipje tökéletesen elég a Symbian^3 és a rajta futó alkalmazások akadozás mentes, gyors futtatására.

Az Apple nem enged ■ Az iPhone operációs rendszere, az iOS a marketing erejének tökéletes példája. Gyakorlatilag lassacskán az összes versenytárs rendszer előrukkolt olyan funkcióval vagy egyedi tulajdonsággal, amely túlszárnyalja az iOS képességeit, az Apple telefonja mégis tovább sugározza a fáradságos munkával kialakított képet: „akkor vagy trendi, ha iPhone-od van”. A tesztek még mindig az Apple készülékeihez hasonlítják az összes többi okostelefont, a felhasználók jó része pedig még mindig iPhone klónokként hivatkozik a többi készülékre.

Az USB-s kommunikáció és a szabad alkalmazás-telepítés hiánya, a telefon furcsa hibái - például az ominózus „Antenna-Gate” -, és ezek fennhéjázó kommunikációja ellenére a fogyasztók legtöbbje még mindig iPhone-párti, és a legfrissebb felmérések szerint lassacskán az üzleti életbe is beszivárognak az Apple készülékei. A vállalati BlackBerryk hegemóniáját üzleti alkalmazásokkal és a céges hálózatba integrálhatóság látványos megkönnyítésével kezdi megtörni az iPhone. E telefon negyedik generációja pár hete hivatalosan Magyarországon is kapható a T-Mobile boltjaiban. Igaz, a magenta színű cég egyeduralma rövidesen megtörik: a készüléket a másik két hazai mobilszolgáltató is felveszi kínálatába.

Mégis a Google arat ■ A comScore elemző vállalat 2010. augusztusi felmérése szerint a Google Android mobil operációs rendszere az egyetlen, amely a növekvő kínálat közepette is közel 7 százalékponttal, csaknem 20 százalékosra tudta növelni piaci részesedését az Egyesült Államokban. (Ez a harmadik helyre volt elég ott, 38 százalékkal a RIM/BlackBerry vezet, második az Apple 24 százalékkal, a negyedik pedig a Microsoft 11 százalék alatti részesedéssel.)

A mintegy másfél éve piacon lévő Android sikere nem véletlen: azon túl, hogy a gyártók számára is ingyenes, szinte teljesen nyitott a szoftver, így szinte bármilyen fejlesztés és alkalmazás elkészíthető rá. Másrészt a Google nem ragaszkodik az elit, csúcskategóriás hardverhez, ezért bármilyen érintőképernyős készüléken fut a rendszer. A hazai kínálatban már akár 10 ezer forint körüli áron is találhatunk készülékeket, de persze az igényes okostelefonokon is jól elketyeg az Android, különösen az újabb verziói.

A tapasztalatok szerint azok választanak leginkább Android alapú készüléket, akik igazán kihasználják a mobil informatika lehetőségeit: a néha e-mailező, játszó iPhone-osok vagy a leginkább üzletileg kommunikáló BlackBerry-felhasználók mellett az Android-tulajdonosok egyre többször és több mindenre használják a mobil internetet, ráadásul a webes hirdetésekre is ők kattintanak rá a leginkább.

Nem ismernek tréfát ■ Augusztusban a kanadai Research In Motion is új mobil operációs rendszerrel és a hozzá tartozó új „zászlóshajó” okostelefonnal rukkolt elő; a készülék információink szerint az év végén vagy a jövő év elején jelenhet meg a hazai piacon. A Blackberry Torch 9800 névválasztása (torch, azaz fáklya) jelzésértékű, hiszen az új készüléknek valóban „ragyognia” kell – kiemelkedni egy olyan piacon, amelyen a BlackBerry név jó ideje a megbízható üzleti telefonnal egyenértékű, de csak ezzel. Ha valóban fáklyavivő akar lenni a RIM, akkor továbbra is a kőkemény megbízhatóságot kell képviselnie az üzleti telefonok között – ezzel a márka történetét ismerve nem is lesz gond –, de több életet, újdonságot, csáberőt is sugároznia kell az iPhone és Android által elkápráztatott vevőkör meggyőzésére.

A RIM-nél a hatodik generációs BlackBerry rendszert szinte az alapoktól faragták újra. Az újratervezett felhasználói felület igazán a kornak megfelelő friss érzetet kelt, mind elrendezésében, mind kezelhetőségét tekintve. A fogyasztói piac felé segít nyitni a felturbózott médialejátszás, amihez a Torch 8 gigás tárhelye járul. Szintén a divatos, fiatalos megközelítést segíti a közösségi funkciók közvetlen beépítése, ahol egyetlen ablakból vezérelhetjük virtuális életünket többféle közösségi szolgáltatás, például a Facebook és Twitter felé is.

_{(A cikk a Figyelő hetilap 2010/43. számában jelent meg.)}