Természetesen az informatika fejlődik úgy is tovább, ahogy eddig, kis lépésekkel, a meglévő technológiák csiszolgatásával. Nagyobb érintőkijelzők, gyorsabb processzorok, Retina Display és kétsávos Wi-Fi – ezek mind szép és jó dolgok, ám alapvetően nem számítanak újítónak. Egyes fejlesztők viszont folyamatosan olyan technológiákon dolgoznak, amelyek még nem léteznek, tehát valamilyen szinten nulláról kell elindítani ezeket, majd beépíteni a meglévő eszközök kelléktárába: ez viszi előre a mesterséges intelligencia fejldését, a beszéldfelismerést és még sok egyéb területet. Az IBM szerint öt éven belül ilyen értelemben is robbanás várható.

Szilíciumalapú érzékszervek ■ Az IBM közeljövővel kapcsolatos jóslataiban (melyet 5 in 5 néven ad közzé évente) kiemelt helyen szerepel az érző eszközök témaköre: a vállalat szerint öt éven belül teljesen megváltozik az a módszer, ahogy használati eszközeink felfogják a világot maguk körül. A jelenleg is sokat tudó gépek ma is segítenek a felhasználóknak sok mindenben, de csak azután, hogy megkapták a megfelelő inputokat olyan körülményekről, amelyeket még nem képesek érzékelni. A jóslatok szerint azonban eszközeink nemsokára hallanak., látnak, ízlelnek, szagolnak és érintenek.


A Mashable-nek Bernie Meyerson, az IBM kutatási alelnöke úgy fogalmazott, hogy az igazi fejlődéshez meg kell változtatnunk a módot, ahogy a számítástechnikával kapcsolatban gondolkodunk. "Máshogy kell gondolkoznunk arról, hogyan gyűjtenek adatot" - fogalmazott a vezető, aki szerint ma még egy okostelefonnal készült fotó csak egy kép, semmi más, pedig egy okos eszköz képes a rögzített információ különböző rétegeinek elemzésére és felhasználására is.

A kognitív eszközök fejlesztése épp ezért már nem fantasztikum, technológiailag szinte minden rendelkezésre áll ahhoz, hogy a gépek sok forrásból származó információból automatikus feladat-végrehajtást lehetővé tevő adatokat nyerjenek ki. Ugyanúgy, ahogy a GPS-technológiát egy telefon ma már arra tud felhasználni, hogy automatikusan ajánljon számunkra útvonalakat, közelben lévő éttermeket vagy egyéb szolgáltatásokat, lassacskán az összes többi környezeti információt is össze lehet kapcsolni egy tanulni képes gépi intelligenciával.

Az ember nem helyettesíthető! ■ Meyerson szerint persze ne várjuk, hogy az érzékeléssel felruházott eszközök valódi intelligenciát fejlesszenek ki: ahogy a lokációs szolgáltatások sem mondják meg helyettünk, hogy épp kínait vagy pizzát szeretnénk enni a közeli éttermekben, egy szagelemzővel ellátott jövőbeni eszköz sem fogja helyettünk eldönteni, finom-e az étel, ami fölött elhúzzuk. Az emberi faktor továbbra sem kizárható, hisz épp így tanul majd a rendszer, a felhasználó reakcióit tárolja el és társítja a különféle környezeti változókhoz. Öt év múlva tehát még nem gondolkozik helyettünk a mobilunk, azt azonban mindenképp megtehetjük majd, hogy ennyit mondunk neki: "Ma megint megyek a hétfő délután szokásos környékre: tudod, mikor szoktam éhes lenni és ismered a kedvenceimet, ajánlj valamit arrafelé!" Jó esetben egy olyan étteremhez vezet majd az eszköz, ahol a bolognainak pont olyan illata, a tésztának pedig pont olyan színe lesz, ahogy a legjobban szeretjük.