Sok esetben lehengerlő magabiztosságot, általánosságban pedig optimizmust tükröznek azok a válaszok, amelyeket honfitársaink adtak a Világgazdaság Nagy AI-teszt című kutatásának kérdéseire. Mint az elnevezés is mutatja, a gazdasági lapnál arra igyekeztek választ kapni, hányadán áll a hazai társadalom a ma már tényleg megkerülhetetlennek tűnő technológiával.

Miközben tőlünk nyugatabbra már nagyon felerősödtek az MI-vel kapcsolatos problémákat, gazdasági és társadalmi kockázatokat taglaló vélemények, itthon egyelőre inkább a(z ön)bizalom dominál. Az idén márciusban több mint 6000 fő bevonásával végzett, reprezentatívnak minősülő felmérés szerint a magyar válaszadók mindössze 1,9 százaléka tekinti elsősorban veszélyforrásnak az MI-t. Ezzel szemben 37,5 százalék tiszta lehetőségként, 55,4 százalék pedig a veszélyeket és előnyöket mérlegelő, de alapvetően nyitott módon viszonyul hozzá.

10 millió MI-szakértő országa

Ennél is érdekesebb arányokat mutat a tájékozottsággal kapcsolatos adatsor. Eszerint az országhatáron belül majdhogynem mindenki tisztában van a fogalommal, legalábbis a nyilatkozók 99,5 százaléka vallotta ezt magáról. A megkérdezettek több mint harmada (36,2%) egyenesen odáig ment, hogy kijelentette: "sokat tud" a technológiáról. További 59 százalék pedig úgy vélte, legalább "valamennyire tisztában van vele". (A kutatási összefoglaló alapján ezeket a vélhetően túlságosan optimista állításokat nem ellenőrizték vissza néhány keresztkérdéssel.)

Ehhez képest alig akadt olyan megnyilvánuló, aki be merte vallani, hogy nem sokat konyít a témához. 4,3 százalék jelezte, hogy ugyan hallott már róla, de nem igazán tudja, mi az, és csupán 0,5 százalék állította azt, hogy még nem találkozott a fogalommal. Ez a Világgazdaság olvasatában azt jelenti, hogy "a válaszadók 95 százaléka már valamilyen szinten tájékozott a témában".

Nem félünk használni

A kutatás rávilágított a használati szokások éles megoszlására is. A 18–24 éves korosztályban az MI már a mindennapi eszköztár része: 52,7 százalékuk napi szinten használ valamilyen algoritmust (jellemzően LLM-alapú chatbotokat). Az 55 év felettiek körében ez az arány 20,8 százalékra esik vissza, ami jelzi, hogy a digitális szakadék ezen a területen is jelen van, bár az idősebb generációk sem elutasítóak, inkább a funkcionális segítséget (mire jó ez nekem?) keresik a technológiában.

A felhasználási területek elemzésekor kiderült, hogy az MI-t három fő irányban alkalmazzák a magyarok. Információkeresésre, amikor a klasszikus keresők mellett vagy helyett a generatív algoritmusokat használják komplexebb válaszok kinyerésére. Munkavégzésnél, kapcsolattartásnál is sokan támaszkodnak a chatbotokra szövegalkotásnál, összefoglalók készítésénél vagy éppen kódolási feladatok megoldásánál. A harmadik fő irányt pedig a kreatív tartalmak, képek és egyéb vizuális anyagok alkotása jelenti.

Ami a félelmeket illeti, itt elsősorban nem a gépek miatt eljövendő világvége miatt forgolódnak éjszaka álmatlanul a magyarok. A válaszadók 39,4 százaléka az emberi kapcsolatok romlásától, 38,5 százaléka az adatbiztonsági incidensektől, míg 35 százaléka a munkahelyek átalakulásától (elvesztésétől) tart. A lakosság nagyjából hatoda viszont egyáltalán nem tart az MI-től.

"Az eredmények összességében azt mutatják, hogy a magyar felhasználók körében a mesterséges intelligencia már nem futurisztikus újdonság, hanem egyre inkább a mindennapi digitális eszköztár része. A válaszadók többsége tisztában van a kockázatokkal, ugyanakkor aktívan használja a technológiát, és inkább lehetőségként tekint rá, mint fenyegetésként" – zárul a lap kutatási összefoglalója.