Az okostelefonok piacán technikailag már egyenrangú félként ostromolja az iOS-t az Android. Bár láttunk már ígéretes droidos tabletet is, ezen a fronton a kifejezetten táblagépekre optimalizált változat jelenthet igazi áttörést. Szerda este mindenki megnézheti az új csodafegyvert.
A Google február másodikán egy hivatalos sajtóesemény keretében indítja útnak a Honeycomb névre keresztelt Android 3.0 változatot. A kifejezetten tabletekre optimalizált rendszer célja egyértelműen az iPad piaci előnyének lefaragása lesz.
Sokat sejtet ■Bár a január elején megrendezett CES keretében már felbukkant egy kifejezetten Honeycombra optimalizált tablet, mégpedig a Motorola Xoom, az új operációs rendszerből még nem sokat mutattak a bemutatók során. A Google szerint február másodikán jön el az ideje annak, hogy részletesen is megmutassák mindenkinek, hogy néz ki a táblagépes Android.
A Mashable CES-en készült videóján a Honeycombból még csak pár másodpercnyi látható
A fenti videón még csak annyi látszik, hogy valóban megváltozott a kezelőfelület, a pár másodpercnyi működés közben nem érződik az a felemás hatás, amelyet például Samsung Galaxy Tab tesztünkben is említettünk: ugyan alapvetően jó az androidos tablet, ám mégis olyan érzés, mintha egy nagyra nőtt telefonnal dolgoznánk.
A droid nagy képernyőkre vágyik ■A Honeycomb debütálását és a részletes bemutatókat mindenki követheti az erre fenntartott YouTube csatornán, a youtube.com/Android címen magyar idő szerint február 2-án este 7 órától lehet belekukkantani a demókba.
Az alábbi videós előzetesből látható, hogy valóban az okostelefonoknál nagyobb képernyőre, a döntően vízszintes elhelyezkedésű használatra optimalizálták az új Androidot, amely kihasználja a nagyobb felületet és az erősebb hardvereket. Újratervezett multimédia, háromdimenziós navigáció, e-könyv olvasó, áttekinthető Gmail-felület mellett minden bizonnyal még sok átfaragott és teljesen új megoldás bemutatója várható, addig pedig íme, egy kis kedvcsináló.
Milyen volt, milyen ma és milyen lesz egy jó informatikai vezető? Erre kereste a választ a Budapesti Corvinus Egyetem CITO kutatócsoportja és a Bitport együttműködésében készült kutatás. Dr. Fehér Péter egyetemi docens, kutatásvezető írása.
2026-ban a vállalkozások minden eddiginél több adatot generálnak és használnak. Az előrelátó vállalatok ezért újraértékelik a megközelítésüket: mi lenne, ha a tárolás, a biztonsági mentés és az együttműködés egyetlen rendszerben kezelhető lenne?
Önmagukban a sikeres pilotprojektek nem kövezik ki a hosszútávon is jól működő AIaaS- és RPAaaS-használat útját. A szemléletváltáson kívül akad még pár dolog, amit figyelembe kell venni.
A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.
