Nem néz ki túl jól a Gartner héten kiadott jelentése, amely az adatközpontok áramfogyasztásának alakulását vizsgálja. Az amerikai piackutató szerint csak idén 26 százalékkal több energiát igényelnek majd ezek a létesítmények, mint egy évvel korábban. Ez számokban kifejezve 565 terawattórát (TWh) jelent globálisan, szemben a 2025-ös 447 TWh-val.

Talán mondani sem kell, hogy az erőteljes növekedés mögött az a példátlan méretű beruházási hullám áll, amellyel a nagy technológiai vállalatok igyekeznek megteremteni a mesterséges intelligenciához kötődő fejlesztések és szolgáltatások igényelte infrastruktúrát. A helyzet viszont az, hogy a további bővítések egyik legnagyobb gátja az energiaellátás lett, mivel világszerte általános gond, hogy a közműhálózatok nem képesek biztosítani a hirtelen és drasztikus mértékben megnövekedő igényeket.

Ahogy a fenti táblázatból kitűnik, a kifejezetten MI-feladatok futtatására kihegyezett szerverek szinte évente duplázódó energiaigénye rak extra terhet a kiszolgáló hálózatra. A Gartner becslése szerint az MI-szerverek idén az adatközpontok teljes energiafogyasztásának 31 százalékát teszik majd ki, jövőre pedig mérföldkőhöz érkezünk abból a szempontból, hogy ezek az eszközök több áramot igényelnek majd, mint a hagyományos szerverek.

Szakértői becslés alapján 2030-ra 1200 TWh fölé emelkedhet az adatközpontok energiafogyasztása, ami minden szereplőt arra ösztönöz, hogy különböző megoldásokkal igyekezzen csökkenteni, optimalizálni a felhasználást. Ilyenre lehet például a mostaninál jobb hatékonyságú hűtőrendszerek kiépítése és az edge computing fejlesztése.

Kritikus helyzet

A problémára nem a Gartner mostani jelentése mutat rá először. A ChatGPT megjelenését követő MI-láz miatt már évekkel ezelőtt világossá vált az ilyen szintű növekedési pálya tarthatatlansága. Írországban már 2024-ben eljutottak oda, hogy az ország teljes áramfogyasztásának ötödét az adatközpontok tették ki, az akkori jóslatok szerint pedig idén ez az arány már eléri az egyharmadot is.

Ráadásul az MI-szerverek magas energiaszükséglete nemcsak az áramellátás biztosításában jelent kihívást, de általánosan tarthatatlanná tette a nagy informatikai cégek hangzatos klímacéljainak elérését, mivel a szerverek éhségét jellemzően fosszilis tüzelőanyagokat égetve elégítik ki.

A helyzet kezelésére ugyanakkor számtalan ötlet felmerült. Többen kacérkodnak a mini atomreaktorok telepítésének ötletével, míg Kínában például magát a bajok okozóját, a mesterséges intelligenciát igyekeznek munkába állítani a helyzet kezelésére.