A múlt hónapban az oklahomai szeminol indiánok az első amerikai őslakos népcsoportként hivatalosan is betiltották az adatközpontok építését a joghatóságuk alá tartozó területeken. A törzsi tanács egyhangúlag elfogadott, 24:0 arányban megszavazott döntésére azután került sor, hogy egy technológiai startup a vezetőkhöz fordult egy szándéknyilatkozat és egy titoktartási megállapodás aláírásával kapcsolatban egy új adatközpont szeminol területen való felépítéséről történő építéséről, a törzsi tanács egyhangúlag elutasította a javaslatot, 24:0 arányban megszavazva az állandó adatközpont-moratórium bevezetését – olvasható a Honor the Earth nevű, őslakosok által vezetett klímavédelmi szervezet márciusban kiadott közleményében.

A beszámolók szerint a városi tisztviselők nemrég Tulsában és Oklahoma Cityben is megszavazták az adatközponti fejlesztések 2027-ig szóló felfüggesztését, amit a Futurism riportja "pillanatnyi győzelemnek" nevez a "ragadozó technológiai cégek" elleni küzdelemben. A riportból azonban kiderül, hogy az adatközpont-fejlesztők szerte az Egyesült Államokban tisztességtelen módszereket alkalmaznak az őslakos földjén épített szerverfarmok megvalósítására, tekintet nélkül arra, hogy az érintett közösségek támogatják-e a fejlesztéseket. Ilyen trükk például, hogy a beruházók megújuló energetikai infrastruktúra kiépítéséről mutatnak be elképzeléseket, csak aztán az utolsó pillanatban átalakítsák a terveket egy új adatközpont felhúzásával.

Az átláthatóságot a fenti esetben is szereplő titoktartási megállapodásokkal próbálják csökkenteni, emiatt az adatközponti projekteket gyakran még azonosítani is nehéz, mielőtt teljes gőzzel be nem indulnak. A Democracy Now szerdai cikkében a Honor the Earth egyik aktivistája nyilatkozik róla, hogy így is már több mint 100, de akár 160 olyan hyperscale adatközponti infrastruktúra-projektről van tudomásuk, amelyeket az őslakosok földjén akarnak felépíteni. A beruházók amúgy is igyekeznek kihasználni az amerikai vidéki közösségek lehetőségeit, a törzsi területek pedig még ezeken belül is különösen vonzó célpontokat jelentenek bőséges vízkészletük, adókedvezményeik és "az évszázados kifosztás és elhanyagoltság" okozta mélyszegénység miatt.

Új technológia, régi tempó

Ehhez jönnek még az esetleges joghatósági kérdések is a szóban forgó területeken, a Honor the Earth álláspontja szerint pedig az egyetlen megoldás az alulról szervezett ellenállás: úgy értékelik, hogy a 2025-ben elindította a No Data Centers Coalition nevű kezdeményezés hatására a politikusok "minden szinten kezdenek felébredni", amire a legújabb példa a szeminol törzsi tanács egyhangú határozata. A szervezet egyik vezetője a Futurism kérdésére elmondta, hogy a közösségek tiszta vizet, biztonságot, munkahelyeket és gazdasági stabilitást akarnak, amit álláspontjuk szerint az óriási adatközpontok éppenséggel negatívan befolyásolnak az MI-technológia és az MI-infrastruktúra iránti "hamisan generált kereslet" "halálos körforgásán" keresztül.

Ezzel kapcsolatban március végén idéztük a Rest of World összeállítását, amelynek alapján egyéni és a közösségi szinten is tapasztalható világszerte az ellenállás a big tech infrastruktúra kiépülésével szemben. Az MI által generált érték nagy része ugyanis a technológiai központokban koncentrálódik, a környezeti és társadalmi költségek nagy részét azonban máshol fizetik meg. Sok esetben még a beígért új álláshelyek is csak az építkezések idejére jönnek létre, és nem is a helyi lakosságot célozva. A Democracy Now cikkében felidézik azt a gyakran emlegetett példát, amikor a Dél-Dakota államban található Rapid Cityben az építkezések során létrehozott 1500 állandó munkahelyből 3 maradt az adatközponti létesítmény munkába állítását követően.

Részletek a Democracy Now oldalán »