Az Egyesült Királyság miniszterelnöke, Keir Starmer június 15-én jelentette be, hogy kormánya a közösségimédia-használat betiltását tervezi a 16 évesnél fiatalabb felhasználók esetében. A korlátozás számos online közösségi platformra vonatkozna a Facebooktól és az Instagramtól kezdve a YouTube-on vagy a TikTokon át egészen az X-ig és a Snapchatig, és az üzenetküldő alkalmazások nem esnének ugyan a tilalom hatálya alá, de a mesterséges intelligenciával működő szolgáltatásokat is szigorúbban szabályoznák, esetenként csak 18 éven felülieknek engedve legális hozzáférést. A brit kormány a szükséges jogszabályokat az idén elfogadtatná, maga az intézkedés pedig 2027 tavaszán lépne életbe.

Bár a kritikusok arra figyelmeztetnek, hogy az általános korlátozástól nem várható érdemi előrelépés sem a megvalósítását, sem a várható eredményeit tekintve, Starmer szerint szükség van olyan szabályozásra, ami "visszaadja a gyerekeknek a gyerekkorukat, vagyis megvédi őket szándékosan addiktív kialakítású alkalmazásoktól, csökkenti a képernyő előtt töltött idejüket és javítja a mentális jólétüket. Azt a miniszterelnök is elismerte, hogy a hasonló ausztrál rendelkezések mintájára elfogadott brit törvények érvényesítése technológiai oldalról sem lesz egyszerű, de hangsúlyozta, hogy nem hajlandó kompromisszumot kötni, és szükség esetén az érintett technológiai cégek ellen is fellép, ha azok akadályozzák a szabályok végrehajtását.

A pipálgatás már nem lesz elég

Ausztrália a világ első országaként tavaly decemberben tiltotta be a közösségimédia-használatot 16 éves kor alatt, ami lényegében csak az olyan programokra nem vonatkozik, mint a WhatsAppra vagy a YouTube Kids. Az ausztrál kormány is hangsúlyozta, hogy a médiaszolgáltatóktól célzott lépéseket vár a gyerekek hozzáférésének megakadályozására, ennek elmulasztása esetén pedig közel 50 millió ausztrál dolláros bírsággal is sújthatók egyes esetekben. A közösségi platformoktól kifinomultabb ellenőrzési módszereket követelnek annál, mint hogy a felhasználóknak egyszerűen csak nyilatkozniuk kelljen az életkorukról, a brit javaslatok pedig még szélesebb körben vezetnének be biztonsági intézkedéseket.

Ilyen elképzelés mondjuk az "éjszakai kijárási tilalom" és a végtelen görgetés automatikus megszakítása, vagy a különféle játékos és más alkalmazások esetében az idegenek kapcsolatfelvételének megakadályozása a gyerekekkel. A beszámolók azt is kiemelik, hogy a végrehajtásban nem a gyerekek vagy a szülők kriminalizálására akarnak összpontosítani, hanem a jogi és pénzügyi felelősség javát áttolnák a technológiai óriásokra a kiskorúak hozzáférésének szűrésében. Ehhez a brit médiahatóság, az Ofcom októberig dolgozna ki hatékony szabványokat, és évente megfelelőségi jelentést is készítene a parlamentnek, miközben maguk a közösségimédia-szolgáltatók máris elkezdték ismételgetni megszokott ellenvetéseiket.

Bármi jobb már a halogatásnál?

Az Instagramot és a Facebookot üzemeltető Meta például nemcsak azt állítja, hogy a általános és túlzó korlátozások nem működnek, hanem olyan kockázatokra is felhívta a figyelmet, hogy a tiltások "elszigetelik a tinédzsereket", miközben "az internet szabályozatlan, sötét zugai" felé terelik őket. Természetesen ilyen szintű cinizmust a Meta is csak megfelelő politikai támogatással engedhet meg magának: az Egyesült Államok londoni nagykövetsége menetrendszerűen aggodalmát fejezte ki a tervezett brit szabályozás miatt, ami álláspontja alapján károkat okozhat az amerikai technológiai cégeknek és sértheti a szólásszabadságot, az Amnesty Tech szerint pedig a brit kormány figyelmen kívül hagyja a "fiatal generációk valóságát".

Mivel a közösségimédia-szolgáltatók a régóta tapasztalható problémákkal továbbra sem foglalkoznak érdemben, Ausztrália és az Egyesült Királyság mellett sok más ország (sőt amerikai tagállam) is van, ahol a kritikák és a bizonytalanság ellenére folytatják a jogszabályokkal való kísérletezést. A TechCrunch nemrég egy tájékoztató jellegű listát közölt mindazokról az országokról, amelyek fontolgatják, vagy már meg is tették a szükségesnek ítélt lépéseket a fiatalok közösségimédia-használatának korlátozására. Az európai kormányzatok sora mellett Indonézia, Malajzia és Kanada is a 16 éves korhatár köré próbálja igazítani a szabályokat, míg mások 15, vagy Ausztria esetében 14 éves kor fölött engednék a felhasználókat ilyen csatornákra.

Starmer bejelentését egyébként országos konzultáció előzte meg, amelyen százezernél is több vélemény érkezett be. A válaszadó szülők állítólag 90 százalékban támogatták a 16 éves alsó korhatár törvénybe foglalását, és majdnem ugyanekkora arányban nyilatkoztak úgy, hogy a gyerekek közösségimédia-használatának kockázatai meghaladják annak előnyeit. Az Egyesült Királyság és Írország 23 királyi orvosi főiskoláját és karát képviselő Academy of Medical Royal Colleges is a gyerekeket fenyegető legsúlyosabb veszélyek közé sorolta a közösségi médiát: ahogy mi is beszámoltunk róla, a szervezet a kormányzati konzultációra készített anyagában a dohányzás ártalmaihoz hasonlította az Insta vagy a TikTok túlhasználatát.