Miközben a mobiltelefon-ellátottság uniós szinten már lényegében elérte a száz százalékot, okostelefonja csak az előfizetők felének van. Ez utóbbi téren főleg a fejlett nyugat-európai országok járnak az élen. Svédországban, Dániában, az Egyesült Királyságban, Finnországban, Franciaországban és Hollandiában az internet-hozzáférést is tartalmazó telefon-előfizetések aránya átlagosan eléri az 55 százalékot. Belgiumban, Görögországban, Magyarországon, Cipruson, Romániában, Bulgáriában és Portugáliában viszont a netcsomagok mutatójának átlaga jóval alacsonyabb.

Limitált díjcsomagok ■ A felmérés az okos készülékek elterjedtsége kapcsán egyebek mellett megállapítja, hogy sok országban azért is terjedhetnek lassabban az okostelefonok, mert az előfizetők a magasabb költségek miatt csak korlátozott időt tudnak mobilon netezni. A tanulmány ennek alátámasztására több uniós országot is kiemel, köztük a legkisebb, 35 százalékos penetrációs mutatóval Magyarországot. Minket követ Románia 45, Belgium 47, Ciprus 52, Görögország 53.



A Magyarországra vonatkozó 35 százalékos penetráció ugyanakkor rövid időn belül javulhatott, hiszen az eNet okostelefonokkal kapcsolatos felmérése szerint a múlt év végén még csak a hazai mobilelőfizetők 29 százalékának volt netképes mobilja. (Ez persze csak feltételezés, hiszen a két felmérés módszertani különbségei is okozhatják az adatok közti eltérést.)

Hazai kutatások ■ A témával kapcsolatban megkerestük a három hazai mobilszolgáltatót is. A Magyar Telekom kommunikációs igazgatóságán emlékeztettek az első félévi jelentésükben szereplő adatokra. Abban az szerepel, hogy az összes eladott új készülék több mint kétharmada (67%) okostelefon, és az ilyen készüléket vásárlók 84 százaléka a készülékéhez adatcsomagot, azaz mobilinternet előfizetést is. A Magyar Telekom ügyfélkörében az okostelefonok penetrációja június végén meghaladta 37 százalékot.

A közelmúltban kutatta az okostelefon piacot a Telenor Magyarország is. A szolgáltatónál új készüléket vásárlóknak jelenleg már a háromnegyede keres okostelefont, amihez többnyire mindjárt valamilyen adatcsomagot is választ, amit a cég azzal is ösztönöz, hogy a nagyobb értékű előfizetéssel nagyobb készüléktámogatást kap az ügyfél. Egy éve az új eszközt vásárlóknak csak 60 százaléka akart magának okostelefont. Amúgy a szolgáltató teljes ügyfélkörének mintegy harmada rendelkezik mobilnetezésre alkalmas telefonnal.

A Vodafone-nál az Ipsos által a megbízásukból ugyancsak tavaly végzett 500 fős reprezentatív felmérésre hivatkoztak. Eszerint 2012 végén a 18 éven felüli hazai internetezőknek már a 41 százaléka rendelkezett okostelefonnal, de utóbbiaknak csak az 54 százaléka fizetett elő valamilyen adatcsomagot is magában foglaló szolgáltatásra. A mobilinternetezők egyébként gyorsabban cserélik a készülékeiket is. Ugyanezen kutatás szerint a hazai előfizetők által használt telefonok átlagéletkora legfeljebb két év, és a használatban lévő készülékeknek több mint harmada idősebb ennél. A mobilinternetet használók körében a 3 évnél korosabb készülékek aránya csak 18 százalék.

Hanggal is spórólunk ■ Visszatérve az uniós felmérésre, a viszonylag magas költségek miatt nem sokkal jobb a helyzet a hanghívások piacán sem: az uniós polgárok több mint fele a korábbiaknál kevesebb hazai és nemzetközi hívást kezdeményez a mobiltelefonjáról. A kevesebbet telefonálók aránya különösen magas Görögországban, Portugáliában, Írországban és Romániában. Ezekben az országokban a felhasználók több mint 70 százaléka kezdeményez emiatt kevesebb belföldi hívást, mint régebben. Persze az, hogy mi a drága, viszonylagos. Mint a közelmúltban megírtuk, egy szintén uniós kutatás kimutatta, hogy nyolcszoros a különbség a legolcsóbb és a legdrágább hívásdíj között az Unióban.


Egyre többen neteznek széles sávon otthonról ■ Javult viszont a szélessávú kapcsolattal rendelkező uniós háztartások aránya. Ma már közel a háromnegyedüknek van nagysebességű otthoni internetje. Az Eurostat adatai szerint ezeknek a háztartásoknak az aránya a 2011-es 67,3 százalékról 72,5 százalékra nőtt. A bővülés Romániában 20, Szlovákiában pedig 16,7 százalékos volt, így az összes tagállamot figyelembe véve ma már a háztartások több mint a felében van szélessávú kapcsolat.

A telefon és az internet közötti választóvonal is egyre inkább eltűnik. Az európaiak egyharmada használja az internetet telefonálásra is, ez a tavalyihoz képest 7 százalékos javulást jelent. A felhasználók 28 százaléka VoIP-hálózaton belüli ingyenes telefonálási lehetőségeket használ, 4 százalékuk pedig ezzel a megoldással a nemzetközi hívások díján spórol. A webalapú telefonálás különösen Bulgáriában, Cipruson, Észtországban, Litvániában és Lettországban népszerű. A VoIP használata az unión belül a legkevésbé Portugáliában, Olaszországban, Spanyolországban és Görögországban terjedt el.