A jövő évben 5,7 százalékos növekedést vár az IDC a globáli informatikai forgalomban, ennek azonban már több mint felét, 57 százalékot tesznek ki a mobil eszközök. Az elemzőcég 2013-ban 431 milliárd dolláros összforgalmat jósol erre a szegmensre, 20 százalékkal többet, mint idén. Támad a "Harmadik Platform" (az IDC szerint az első a mainframe-korszak volt, a második pedig a PC-s világ), és most már annak is fel kell készülnie a váltásra, aki eddig makacsul ragaszkodott asztali gépeihez.

Új idők új szelei ■ A váltást egyrészt a konzumerizáció és a BYOD hozza: a vállalatok dolgozói igenis olyan gépeken, rendszereken szeretnék végezni napi munkájukat, amelyre kényelmi funkciói, vagy épp divatossága, újszerűsége miatt "rászoktak" az utóbbi időszakban. Persze a váltással kapcsolatban a világ minden táján szakértők hívják fel a figyelmet arra, hogy a ló túlsó oldalára sem szabad átesni: hiába divatos egy tablet, vagy vékony és szexi egy ultrabook, a cégnél továbbra is meg kell válogatni, kinek, milyen funkcióra, milyen eszközt választunk. A Photoshop-guru grafikusnak ne vegyük el az izmos PC-jét egy iPad kedvéért, az utazó ügynöknek viszont ne 15 hüvelykes, betonnehéz notebookot válasszunk.


Egységes megoldásban tehát ne reménykedjen egyetlen elkényelmesedett informatikai vezető sem. Míg korábban, főként a nagyvállalatoknál előfordult, hogy akár több ezer teljesen egyforma PC-t is rendelhettek, most funkciók és képességek alapján kell kialakítani különféle kategóriákat.

A kiválasztás során a legfontosabb szempont tehát természetesen az, hogy az eszköz funkcionalitása megfeleljen az adott munkatárs igényeivel. Emellett azonban sokkal több előregondolkodásra van szükség akkor, ha mobil eszközökkel frissítjük fel a céges informatikai infrastruktúrát, a legtöbben például a biztonság miatt aggódnak.

Rések a pajzson ■ Amíg egyféle PC terpeszkedett minden dolgozó asztalán vagy alatta, amelyeken lehetőség szerint közel teljesen uniformizált rendszer és alkalmazáskínálat dolgozott, a felügyelet és a biztonság kérdésköre viszonylag egyszerűen kontrollálható tevékenységnek számított. Egy hatékony menedzsment megoldással az informatikai vezetők szinte minden oldalról biztosítani tudták a munkaállomások folyamatos működését, a rajtuk lévő adatok biztonságát, valamint a gépeken keresztül érkező külső fenyegetésektől is meg tudták védeni a vállalatot.

Mielőtt tehát egyre hibridebbé változtatjuk a céges gépparkot, mindenképp új alapokra kell helyeznünk a felügyeleti rendszert. Ehhez két út járható: vagy a meglévő felügyeleti rendszerhez szerzünk be olyan kiegészítőket, amelyek a tabletek, okostelefonok nem-windows rendszereit is kezelni tudják, vagy fájdalmas döntést követően egy új megoldást kell választanunk, ha a meglévő nem bővíthető.

Egy sokrétű, minden szinten biztonságot kínáló mai felügyeleti megoldás ráadásul nem csak abban tud többet a korábbiaknál, hogy független a kliens operációs rendszerektől. A mobil rendszerek ugyanis... mobilok. A súlyos PC-ket nem gyakran cipelték irodán kívülre a munkatársak, most azonban a CIO-knak az informatika mellett a földrajz tudományágával is meggyűlik a bajuk.

Hol jártál, báránykám? ■ Amikor egy notebookot, tabletet vagy telefont a dolgozó estére vagy hétvégére hazavisz, vagy eleve a munkaköréből adódóan sokat utazik, az eszközök és a rajta található adatok kikerülnek a vállalati felügyeleti rendszer óvó karjai közül. Amíg egy PC-t nehéz véletlenül a metrón felejteni, vagy egy zsebtolvajnak "átengedni", egy mobil eszközzel ilyesmi könnyen megtörténhet. Ekkor pedig nem csak a hardver elvesztése okoz mínuszt a céges költségvetésben, hanem a bizalmas adatok, titkos jelszavak miatt is aggódhatunk. Az új eszközök bevezetésekor tehát szigorúan kell bánnunk velük: olyan megoldásokat kell alkalmaznunk, amelyek megakadályozzák, hogy illetéktelenek férjenek az eszközök adataihoz. Alapvető elővigyázatosságnak számít a mesterjelszó használata, de ennél is vannak hatékonyabb módszerek.

Egyre több távfelügyeleti megoldás képes például az eszközök távoli követésére, adatkapcsolatainak blokkolására, de több esetben azt is megtehetjük, hogy távolról töröljük a készüléken tárolt összes adatot, beleértve a céges dokumentumokat, jelszavakat és egyéb érzékeny információkat.

Akkor sem lehetünk nyugodtak, ha a kolléga másnap úgy érkezik vissza, hogy mobil eszköze nem veszett el – az sem mindegy ugyanis, mi történt vele otthon vagy út közben. Este a kanapén már nem céges weboldalakon böngészik a céges gép tulajdonosa, és nem csak a benti e-maileket olvassa, így bármikor besurranhat valamilyen kártevő a gépre, amely a céghez visszakerülve továbbfertőzheti a hálózat egészét. Ezenkívül érdemes arról is gondoskodni, hogy amikor az eszközöket a vállalat távoli elérésére használják, "biztonságos-e a vonal", tehát illetéktelenek nem juthatnak-e hozzá a kommunikációhoz vagy annak részeihez, ismételten kárt okozva a céges adatvagyonban.


Egészséges paranoia ■ A fenti felvetésekkel természetesen nem elrettenteni szeretnénk az informatikai döntéshozókat a váltástól, épp ellenkezőleg. Egyre többen hivatkoznak olyan kutatásokra és statisztikákra, amelyek szerint a (nemzetközi) munkavállalók számára már-már a fizetéssel egyenértékű kérdés, milyen eszközökkel dolgozhatnak egy vállalatnál. A mobil eszközök bevezetése nem csak az egyértelmű előnyökkel járhat (tehát a helyhezkötöttség megszüntetése, a távmunka lehetőségének megnyitása, vezeték nélküli hálózati átalakítások, stb.), hanem a munkamorált és a hatékonyságot is növeli.

Nem az a kérdés tehát, hogy fel kell-e szállni a mobil-vonatra, hanem az, hogy milyen előkészületek után tehetjük meg mindezt. Ha az "eszköz-hibridizációs" folyamatot egy sokrétű belső felmérés, tervezés előzi meg, majd az eszközöket ennek megfelelően választjuk ki, és munkába állításuk előtt egy új vagy újratervezett felügyeleti infrastruktúrát építünk ki, hosszú távon biztos – és biztonságos – a fejlődés.